Napóleonnal mégsem az angol méreg végzett

Használt-e hajszeszt?

A francia történelemkönyvek szerint az uralkodót a Szent Ilona szigetén töltött évei alatt az angolok folyamatosan mérgezték, s ez vezetett 1821. május 5-én bekövetkezett halálához.

A Science et Vie című magazin egyik tanulmányában azonban nemrég cáfolta ezt az állítást. A párizsi rendőrség toxikológiai laboratóriumában a császár 19 hajszálát vizsgálták, melyek egy része 1805- ből, illetve 1814-ből, tehát a száműzetése előtti időkből való, néhány pedig 1821-ből, tehát a már halott Napóleontól származik.

Az eredményekből kiderült, hogy mind a 19 hajszál nagy mennyiségű, 15-100 ppm-nyi, azaz egy millió atomból 15-100 arzénatomot tartalmaz. Egy átlagember hajában 0,8 ppm arzén mutatható ki, s a maximális még nem halálos mennyiség 3 ppm. A császár tehát már jóval elfogatása előtt érintkezett a méreggel, így az angolok hibáztatása a kérdésben nem indokolt.

A kapott eredmények cáfolhatatlansága tekintetében a párizsi rendőrség toxikológiai laboratóriumának vezetője, Ivan Ricordel is hajthatatlan: "Ennyi arzéntól Napóleon akár háromszor is meghalhatott volna".

A felfedezés kényesen érinti a nemzeti büszkeségükben sérthetetlen franciákat, akik hajlanak arra véleményre, hogy az ország egyik legnagyobb uralkodóját, a francia nagyság szimbólumát csakis a brit ármány tehette tönkre.

A kérdés jelentőségének megfelelően a 19 hajszálmintát 18 hónapon át ezer teszt során elemezték, elsősorban szinkrotronikus sugárzással keresve idegen anyagok nyomát a hajszálakban, s így jutottak az eredmények birtokába. Mindemellett a haj növekedése, illetve az arzén felszívódása miatt nem határozható meg pontosan, mikor került a méreg az uralkodó szervezetébe.

Honnan származik az arzén?

A tanulmány számos lehetőséget vet föl azt illetően, éveken át honnan került az uralkodó szervezetébe a méreg. Az egyik feltevés szerint Napóleon Szent Ilona-szigeti házának tapétájából származott, esetleg a fűtésre használt tűzifából. Egy másik lehetséges magyarázat a fegyvertöltényeket teszi felelőssé, mivel ezek anyaga abban a korban jelentős mennyiségű arzént tartalmazott.

Az említett lehetőségeken túl felmerül még egy, mindezeknél sokkal banálisabb magyarázat: a méreg egy olyan 19. századi hajápoló szerből származott, amely tudhatóan nagy mennyiségben tartalmazott arzént.

Napóleont a waterloo-i csatát követően az angolok az Atlanti-óceán egyik apró szigetére, Szent Ilonára száműzték. 1840-ben az uralkodó földi maradványait hatalmas pompával szállították vissza végső nyughelyére, Párizsba.

mti

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején