2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az Elgin-márványokért küzdenek a görögök

2007. december 4. 12:00

Görögország új múzeumának megnyitójára szeretné visszakapni az Elgin-márványokat, amelyeket 200 évvel ezelőtt az angol nagykövet vitt ki az országból.

Kulturális akcióval várják haza a márványokat

Bernard Tschumi által tervezett új múzeum a kezdetektől fogva vitákat váltott ki. A Parthenon közelében fekvő régi Akropolisz Múzeum alacsony és csúnya épülete már nem felelt meg eredeti céljára. A görögök háromszor (1976-ban, 1979-ben és 1989-ben) próbálkoztak új múzeum építésével, de mindannyiszor jogi, régészeti vagy politikai ellentétek akadályozták a terv megvalósulását.

Az új múzeum építését végül 1997-ben kezdték el, de a 2004-es athéni olimpiai játékokra tervezett átadás jogi nehézségek miatt ismét elhúzódott. Dimitriosz Pandermalisz, a múzeumépítési projekt vezetője szerint legkorábban a jövő év elején fogadhatnak először látogatókat, az ünnepélyes megnyitó pedig 2009 elejére várható.

Az új múzeum

Az építészetet a Parthenon kora óta a városi identitástudat erősítésére használták. Tschumi alkotása azonban többre vállalkozik: meg akarja változtatni a világ egyik legbecsesebb ókori emlékének tulajdonjogáról kialakult vita feltételeit. Legyen szó a 20. század elején ellopott egyiptomi sírleletekről, a Yale Egyetem múzeumában látható perui régészeti emlékről, vagy az amerikai őslakosok még ma is szentként tisztelt tárgyairól, a nagy múzeumokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy visszaszolgáltassák ezeket az alkotásokat.

A problémákat csak ritkán lehet jogi úton megoldani; gyakran diplomáciai nyomással vagy nem éppen finom PR-kampánnyal lehet elérni a célt. Minél hosszabb ideig időzött ugyanis egy tárgy az új helyén, annál valószínűbb, hogy beépült az új kulturális környezetbe. Sok ember számára a British Múzeum egyet jelent az Elgin-márványokkal, és azok eltávolítása Londonból az egyik érzelmi kötődés elszakítását jelentené egy másik kedvéért.

A márványok Londonban

A Tschumi által tervezett múzeum egyszerű épülete az érzelmekre hat. A múzeum betonalapjának hossza és szélessége megegyezik a Parthenon méreteivel. A legalsó szinten lévő oszlopokat az alatta lévő romokra építették. A következő két szinten galériákkal tarkított, trapéz alakú folyosók veszik körbe az épület belsejét. A legfelső, üvegből készült szint pedig visszatükrözi a felette lévő dombon álló templom körvonalait. Innen gyönyörű kilátás nyílik a Parthenonra és a vele egyvonalba épült Parhenon Galériára.

A Galériában a látogatók megcsodálhatják a Parthenonon körbefutó frízeket, amelyeket az üvegfalakon átjutó fény világít meg. A tümpanon maradványai, amelyek 2500 évvel ezelőtt a templomtető két oldalát díszítették, az új galéria keleti és nyugati végére kerülnének. Az Elgin-márványokat egyelőre az eredetiről készített gipszmásolatokkal helyettesítik, és dróthálóval részben elsötétítik őket, hogy a látogatók képet kaphassanak az eredeti állapotukról. A márványok távollétét hangsúlyozó elrendezés azt a célt szolgálja, hogy meggyőzze az angolokat: a márványoknak itt a helye.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár