Tollaskígyót imádtak a fáraók

A világ legnagyobb ideiglenes régészeti kiállításának aposztrofált tárlat keretében első alkalommal láthatók egyiptomi kincsek Mexikóban. Gina Ulloa, a kiállítás szervezője a Reutersnak elmondta, hogy a bemutatót azért építették meg, mert "a két terület között hatalmas vallási, csillagászati, építészeti és művészeti hasonlóságok vannak". A 3300 négyzetméteres tárlatot három éven át építették, az egyiptomi tárgyakat pedig a kairói, luxori és alexandriai múzeumok kölcsönözték az országnak.

A kiállítás a múlt hét vége óta látogatható Monterreyben, és az érdeklődők Quetzalcoatl kultuszának megismerése közben felfedezhetik, hogy i.e. 3000-től az ókori egyiptomiak is gyakran ábrázolták isteneiket tollaskígyók kíséretében, illetve Hóruszt is gyakran kísérték kígyók repülés közben. A kiállításon minden a párhuzamokról szól: II. Ramszesz öttonnás, 3000 éves szobra mellett Chichén Itza hatalmas kőfaragványai például a párhuzamos monumentalitást hangsúlyozzák.

A tárlaton megtudhatjuk, hogy az egyik legkorábbi mexikói civilizáció, az olmékok a legfinomabb egyiptomi műalkotásokkal vetekedő faragványokat alkottak. Az általuk kifaragott ember-jaguár harcosok pedig nagyon hasonlítanak az egyiptomi szfinxekre. "A kőfaragványok hasonlósága megdöbbentő" - állítja Ulloa, bár szerinte arra egyáltalán nincs bizonyíték, hogy a két civilizáció tagjai valaha találkoztak volna egymással.

Szintén kulturális párhuzamnak tekinthető a piramisok építése, amelyeket Egyiptomban királyi síroknak, Közép-Amerikában pedig áldozati helyeknek emeltek. Bár a piramis darabjait nem lehetett bemutatni, a szervezők kiemelték: első alkalommal hagyta el ennyi tárgy Egyiptomot egy időleges kiállítás kedvéért. Ulloa szerint a tárlat azért is tekinthető újdonságnak, mert eddig főként csak múmiákat engedtek világkörüli turnékra, akik sokszor a múzeumokban sem férnek el.

Az ókori civilizációk közti hasonlóságot több kutató próbálta magyarázni, köztük a magyar Várkonyi Nándor is, aki Sziriat oszlopai című munkájában keresett választ a kérdésre. Ehhez négy különös vagy elégtelenül magyarázott és ugyanakkor összevágó mozzanat vezette: a vízözön - és más katasztrófahagyományok, a megalit- és piramis-építkezések, valamint egyes növény és állatfajták hasonló elterjedtsége, végül a törpe népfoszlányok jelenléte a trópusokon.