Kalandozások Pannóniában: a bölcskei szikla titka

A Duna 1151,4 folyamkilométerénél található `bölcskei-sziklát` a hajósok már régóta ismerték. Egy hajóbalesetet követően elvégzett akadályelhárítás során, 1986-ban a Duna alacsony vízállásánál lehetőség nyílt a romok vizsgálatára. Ekkor derült fény a romok római jellegére, és ezután egészen 1994-ig folytattak a helyszínen tervszerű vízalatti régészeti feltárást.

Az erőd szokatlan helye a rómaiak változó határvédelmi koncepciójának köszönhető. Pannónia elfoglalása után ugyanis a hadsereg a belső területeken tartózkodott, ám ez nem bizonyult hatékonynak a tartományt érő támadásokkal szemben. Később létrehozták a Duna vonalába épített erődítmények és őrtornyok rendszerét, amelyet limesnek nevezünk. Pannóniában négy légió állomásozott és ezek segédcsapatai kerültek a később kőből épített erődítményekbe.

A késő római korban bekövetkező népmozgások során azonban új, lovas törzsek érkeztek a tartomány határára. Ellenük a védekezés új formáit kellett alkalmazni, így az addigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára (ripa-folyópart) épített erődökre tevődött át. Ennek az új rendszernek fontos eleme lehetett a Bölcske mellett talált erődítmény. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az erőd a Duna bal partján állhatott (túlparti erőd), de ezt később cáfolták.

Az éveken keresztül tartó kutatások során megállapították, hogy a víz alatt egy jelentős, 76x54 méteres erőd maradványai találhatók. A pontos felmérések szerint négy sarkán kis tornyok, a parti oldal közepén egy nagyobb torony, a víz felőli oldalán pedig egy széles bejárati nyílás volt, az erőd építése i.sz. 4. század első felére tehető.

A lelőhely értékét tovább növelik azok a másodlagos felhasználású, feliratos, domborműves sírkövek, amelyek a feltételezések szerint a Gellért-hegy környékén élt kelta Eraviscus törzs területéről kerülhettek oda. A kereszténység elterjedésével ezek a kövek idővel "pogánynak" minősültek, és egyéb célra hasznosították őket. Bölcske település nagy érdeme, hogy a köveket a katolikus templom mellett épített kőtárban tették bemutathatóvá, amely egész évben látogatható.

A többéves kutatás további eredményeként a környéken több római kori épület és település nyomát is megtalálták a régészek. Így többek közt rábukkantak az erőddel szembeni túlparti ellenerőd romjaira is. A kutatók szerint ezért lehetséges, hogy hamarosan át kell gondolni az eddigi feltételezéseinket a limes menti településrendszerrel kapcsolatban.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu