Jégcsatában állították meg a lovagrend terjeszkedését

Inkvizíciót hoztak a német lovagok

Az egyházi lovagrendek a keresztes háborúk során jöttek létre. A johanniták vagy ispotályosok rendje 1070-ben alakult meg Jeruzsálemben, majd 30 évvel a háborúk előtt a betegek ápolása, a zarándokok gondozása céljából. A templomos rend a jeruzsálemi királyság idején, 1118-ban jött létre. A palota, ahol megalakult, Salamon király egykori temploma helyén állt - innen a nevük. Eleinte a zarándokok védelmét látták el, de a keresztesek győzelme után minden `hitetlen` ellen harcoltak.

"A németek Szent Máriáról elnevezett jeruzsálemi ispotályának rendje" - a német lovagrend a másik két rend mellett háttérbe szorult a Közel-Keleten. Nagymestere 1271-ig Akkóban székelt, de fő területe Európa volt. Lovagjai főleg német nyelvterületről jöttek - a másik két rend inkább nemzetközi jellegű volt - jelvényüket, a fekete keresztet fehér köpenyükön viselték.

A rend birtokai gyorsan gyarapodtak, rendházakat állítottak fel Német-, Spanyol-, Görögországban és Itáliában is. A hit terjesztésére, a "pogányok elleni harcra" Kelet-Európa alkalmasabbnak tűnt, mint a Szentföld. A lovagok először Erdélyben próbáltak megtelepedni, 1211-ben II. Endre magyar királytól megkapták a Barcaságot. Ám mivel a kun betöréseket nem tudták kivédeni, a király kiűzte őket országából.

Amikor Konrád mazóviai herceg a pruzok (poroszok) ellen a lovagrendhez fordult segítségért, Hermann von Salza nagymester 1230-ban megkapta tőle Chelmno környékét, Kulmerlandot. Terjeszkedésüket II. Frigyes császár 1226-os rimini Aranybullája hagyta jóvá. A pruzokat, kemény ellenállásuk dacára a 13. század végére leigázták. 1234-ben a rendet a pápának rendelték alá, 1237-ben egyesültek a Kardtestvérek rendjével s sorra foglalták el az orosz városokat: Pszkovot, Izborszkot és Koporjét. Itt a katolicizmus terjesztésére bevezették az inkvizíciót.

1. Inkvizíciót hoztak a német lovagok
2. A jeges csatától a jótékonyságig