A francia forradalomban lett népszerű a nyaktiló

Fejfájásra nyaktiló

A kivégzőeszköz névadója Joseph Ignace Guillotin francia doktor volt, ő azonban a közhiedelemmel ellentétben csak keresztapa, a feltalálás kétes dicsősége jóval korábban élt elődeit illeti. Hasonló elven működő szerkezetet állítólag már az ókorban, majd a középkorban Skóciában és Angliában a nemesi születésű bűnösök halálos ítéletének végrehajtására használtak.

A skótok szinte büszkén hirdetik, hogy az ő "Maiden" (Szűz) néven ismert nyaktilójukkal végezték ki 1581-ben James Douglas Morton régenst. Az olaszok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy hiteles feljegyzések szerint 1486. december 10-én, majd 1495. augusztus 11-én Nápolyban ketten is kénytelenek voltak fejüket a nyaktiló itáliai változatának kése alá hajtani. Azt viszont senki sem vitatja, hogy az elmés szerkezet karrierje a nagy francia forradalom idején ívelt fel, rendszeres alkalmazását pedig Guillotin javasolta.

Guillotin doktor 1738-ban Saintes városában született és már fiatal korában kitűnt értelmi képességeivel. Eleinte jezsuita tanár volt, de később kilépett a rendből és orvosnak tanult, majd a párizsi egyetemen kapott katedrát. 1788-ban röpiratot tett közzé a harmadik rendről, ennek hatására a nemzetgyűlés tagjává választották. Az új büntető törvénykönyv készítésekor kiállt a bűnhődés egyenlősége mellett, vagyis hogy az ítélet kiszabásakor ne vegyék tekintetbe a bűnös társadalmi állását.

1789. december 1-jén felszólalásában javasolta, hogy a kivégzéseket az embertelen és kegyetlen akasztás helyett a "fájdalommentes" nyaktilóval hajtsák végre - ez ugyanis az áldozatot élete utolsó pillanatában megkíméli a szenvedéstől. "A nehéz szavak kimondására emberbaráti érzések indítottak" - fejezte be Guillotin beszédét. A nemzetgyűlés 1792. március 25-én elfogadta az indítványt, érdekesség, hogy a nyaktiló bevezetése ellen legharcosabban Robespierre küzdött, aki akkor még a halálbüntetés eltörlését követelte. A megfelelő gép kiválasztásával egy Louis nevű orvost bíztak meg, aki az Angliában használatos eszköz mellett döntött, a nyaktilót ezért eleinte Louisette-nek hívták.

A kivitelezésre először egy francia asztalos vállalkozott, de mivel ő horribilis összeget kért volna, a takarékos állam egy német zongorakészítőt bízott meg a feladattal. A hírhedett szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket fent egy keresztgerenda tart össze. A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és le. Lent a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják úgy, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.

1. Fejfájásra nyaktiló
2. A nácik is használták