Pokoli titkokat rejt Hitler gyerekkora

Nyilvánvaló, hogy Adolf Hitler olyan családból származik, ahol a vérfertőzés, a közeli rokonok házasodása, nemi érintkezése egymás között inkább szabály volt, mint kivétel. A nagyapát Johann Nepomuk Hüttlernek hívták, a nagymama Johanna Hüttler nevet viselte, mindkettőjük apja, egyben nagyapja egy bizonyos Martin Hiedler volt. Hitler apja, Alois nem a Hüttler nevet, hanem édesanyja nevét, a Schicklgrubert viselte. Az apa - akinek harmadik házasságából született Adolf Hitler - pénzügyőr volt az osztrák-magyar monarchiában, ivott, az egész családot rettegésben tartotta. A anya, Klara hat gyereket hozott világra, de közülük csak kettő, Adolf és Paula érte meg az iskoláskort. Paula 1960-ban halt meg, testvére parancsára a Hitler név helyett kénytelen volt felvenni a Wolf nevet. Eljegyezte magát Erwin Jekelius orvossal, aki az eutanáziát pártfogolva több ezer mentálisan, vagy fizikailag fogyatékos ember halálában részes. Hitler megakadályozza a frigyet, mondván, hogy "általánosságban nem kívánatos" testvérének házassága. További titkok a Hitler-családból

A Várkastély a vadonban Hitler gyermekkorát meséli el egy ördög hangján, akinek az a feladata, hogy egyengesse a leendő diktátorban a születő gonosz útját. "Regényeimben ábrázolt összes alak közül Hitler a legtitokzatosabb és a legizgatóbb. A múltban nagyobb sikerrel értettem meg Marilyn Monroe pszichológiáját, mint Jézus Krisztusét, de azt hiszem, Hitlernél telibe találtam" - mondta az író.

Norman Mailer nagyszabású írói pályája egy második világháborús történettel, a Meztelenek és holtakkal - sokak szemében a valaha volt legjobb háborús regénnyel - indult. Két emberöltő - káprázatos mesterművek, viharos pálya, látványos köz- és talán még látványosabb magánélet, nagy bukások és harsány sikerek - után az agg mester most visszakanyarodik a kályhához. A második világháborút kiváltó rettenet a téma újra. A regényhős pedig az az eszelős megszállott, aki az emberiségre szabadította a gonoszt: Adolf Hitler.

Az egykori diktátor személyét ma is döbbenettel vegyes kíváncsiság veszi körül, könyvtárakat töltenek meg a kérdések, a tudós elemzések, a találgatások. Norman Mailer is beáll kutatni - vagyis hát a kutatómunkát regénye narrátorára, az első pillantásra is elég sátáni SS-hírszerzőre, Dietrichre bízza. Dietrich pedig megszállott szorgalommal kiássa a Schicklgruber-Hiedler család száz esztendejét. A valóságból és rafinált regényírói fogásokból szőtt, lebilincselően elborzasztó történet fölött azonban végig horrorisztikus titok lebeg.

A regény egy igazán érdekes kísérlet során próbálja meg A da Vinci-kódon edződött olvasóknak bemutatni azt a páratlan jelenséget, amely a mai napig megfejthetetlen maradt.

Mailer mindenesetre érzékeny témához nyúlt, és kétséges, hogy mindezt a megfelelő módon tette-e. Kérdéses, hogy mennyire van szükség arra, hogy még ma is démonizáljunk valakit, akivel kapcsolatban talán inkább a megértésre és a megismerésre kellene helyezni a hangsúlyt, ahogy azt A bukás alkotói tették.

A könyv azonban arra minden bizonnyal megfelelő lehet, hogy a száraz tényeket kevésbé kedvelő laikusokkal is megismertesse a Schicklgruber család igen zavaros történetét. A kortárs trendeket ismerve pedig az sem lenne meglepő, ha két év múlva ennek filmváltozatával a mozikban találkoznánk.

Norman Mailer: Várkastély a vadonban. Ford.: Bart István. Ulpius-ház., Bp., 2007. 565 o.
Ára: 3980 Ft