Tovább keresik a szóládi langobárdokat
2007. február 13. 10:15
Júniusban folytatódik a Szólád mellett talált langobárd temető feltárása, az ásatásokat a tervek szerint hat héten át folytatják a Somogy megyei település határában.
Korábban
Beszámolt arról, hogy 2003-ban fedezték fel az első langobárd sírt a község mellett egy bekötőút nyomvonalának előzetes régészeti feltárásakor. A terület archeomágneses vizsgálatát 2005-ben végezték el, a feltárás még abban az évben, szeptemberben elkezdődött. Vida Tivadar hangsúlyozta: először sikerült nagy területen feltárni egy langobárd temetőt. `Eddig 24 sírt tártunk fel, amelyeket már korábban kiraboltak, Magyarország területén pedig körülbelül 300-400 sír ismert` - fűzte hozzá Vida Tivadar.
A régészek szeretnék kideríteni, honnan származtak, milyen társadalmi tagozódásban éltek, hogy nézett ki társadalmuk belső hierarchiája, hogyan lehet megkülönböztetni a főnököket az egyszerű katonáskodó személyektől. A szakembereket az is érdekli, hogy milyen kapcsolatot alakítottak ki a helyi lakossággal és azt is szeretnék meghatározni a leletanyag alapján, hogy ki minősül helybélinek, s ki az idegen. "Szeretnénk antropológiai méréseket, DNS-, nehézizotópos és nyomelemes vizsgálatokat végezni, s ezáltal rekonstruálni a langobárdok táplálkozását, életmódját, viseletét, temetkezési szokásait, s fényt deríteni az elhunytak között lévő rokonsági kapcsolatokra" - mondta Vida Tivadar.
Magyarázata szerint a langobárdok - a hosszú szakállúak - néppé formálódása a mai Németország északnyugati részén ment végbe. Nyelvük az ószász és az ófríz nyelvekkel mutatott rokonságot. Az I. században az Elba vidékéről vándoroltak el, megjelentek a Cseh-medencében, Morvaországban, Alsó-Ausztriában. A VI. század első felében érkeztek Pannóniába, ahol másfél emberöltőnyi időt töltöttek. Innen útjuk Észak-Olaszországba vezetett, ahol királyságot alapítottak. A langobárdok emlékét őrzi nevében a mai Lombardia-tartomány.
Mint megjegyezte, a régi szövegekben longobárdoknak nevezik őket, ugyanis a háború előtti irodalom az olasz verziót vette át. "Vissza kellene állítani a langobárd elnevezést, mert a korabeli latin forrásokban, a Historia Langobardorumban is ez szerepel" - jegyezte meg Vida Tivadar.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20