A titokzatos fehér barát: 455 éve halt meg Martinuzzi Fráter György

Magyar egység török segítséggel

Az 1480-as évek elején született Horvátországban, vélhetőleg Kamicsác várában, az Utyeszenich köznemesi családból. (Velencei származású édesanyja eltorzított neve után Martinuzzi Györgyként is ismert.) A György barát, vagy Fráter György elnevezést a pálos szerzetesrendbe való belépését követően kezdte használni.

Fiatalon, nyolcéves kora körül került Corvin János udvarába, s bár apródként megtanult fegyverrel bánni, oktatására nem jutott sok figyelem. Húsz esztendős korától Szapolyai István nádor özvegyét szolgálta, de írástudatlansága miatt csak alantasabb munkákat végezhetett. A nagyszabású terveket szövögető fiatalember mielőbb pótolni akarta lemaradását, így belépett a pálos szerzetesek soraiba. Négyéves képzést követően rendjének egyik legtudósabb szerzetese lett, akit méltónak találtak arra, hogy a lengyelországi testvérmonostor, a híres czestochowai zárda perjeli méltóságát betöltse.

György barát akkor került újra kapcsolatba a Szapolyai családdal, amikor az akkor már királlyá koronázott Szapolyai János magához kérette, hogy rábízzon bizonyos értékeket. Fráter György végül a menekülő királlyal tartott Lengyelországba, ahonnan rendszeresen járt Magyarországra, hogy Habsburg Ferdinánddal szemben támogatókat szerezzen. Az erős akaratú és kiváló diplomáciai érzékű szerzetes hamar Szapolyai legbizalmasabb tanácsadójává vált, legfőbb politikai célja a mohácsi vészt követően szétszakadt ország egyesítése volt.

1534-ben váradi püspökké nevezték ki, így tovább nőtt befolyása. A "fehér barát" hosszas gondolkodás után arra a következtetésre jutott, hogy a haza egysége a törökök segítségével állítható vissza a leghamarabb. Remélte, hogy a Habsburg seregeket visszaszorító törökök is kimerülnek, így az ország mindkét nagyhatalomtól függetlenül, a főúri csatározásoknak is véget vetve járhatja saját útját. A török szolgaságtól is tartva végül tevékenyen részt vett az 1538-as váradi szerződés aláírásában, amely kimondta, hogy Szapolyai halála után Ferdinándra száll a magyar korona. A szerződés biztosította ország területi egységét, valamint Erdély függetlenségét is, amelyet György barát mentsvárnak tekintett a trónviszályoktól sújtott ország számára. A titkos szerződés híre nyomban eljutott a Portára is, a szultán azonban úgy viselkedett, mintha nem tudott volna a történtekről.

A törékeny politikai helyzetet alapjaiban változtatta meg Szapolyai házasságkötése: az öregedő király a lengyel uralkodó lányát, Izabellát vette feleségül, aki 1540-ben fiú örököst szült neki. Az egy szívszélhűdésen túlesett uralkodó alig pár nappal élte túl fia születését, az újabb agyérgörcs már végzetes volt számára. Szapolyai a halálos ágyán azzal bízta meg Fráter Györgyöt, hogy tekintse semmisnek a Ferdinánddal kötött szerződést, s ha kell támaszkodjon a törökökre.

1. Magyar egység török segítséggel
2. A budai sétától az alvinci merényletig