Kopjafát állítottak az austerlitzi csatában elesett székelyeknek

A `három császár csatájában` a dél-morvaországi Austerlitznél (ma Slavkov u Brna) Napóleon legyőzte a számbeli túlerőben lévő, egyesült osztrák-orosz seregeket, amelyeket személyesen I. Ferenc osztrák császár és I. Sándor orosz cár vezetett. Az egynapos rendkívül véres csata, amelyben mintegy 200 ezer katona harcolt, majdnem 40 ezer áldozatot, s húszezer sebesültet követelt. A franciák 30 ezer hadifoglyot ejtettek, akik között több orosz tábornok is volt. A csata után néhány nappal Párizs és Bécs megegyezett és békét kötött. Ez a megállapodás pozsonyi béke néven vált ismertté.

Nagy István: Az austerlitzi csata (Aetas, 2001/2)

Az egyesült osztrák-orosz hadsereg kötelékében a csatában két székely határőrezred is részt vett. A határőrezredek létszáma mintegy 1300-1300 fő volt. A csatában elesett magyar katonák pontos száma nem ismert.

Az elsősorban a véres ütközetben elesett magyarok emlékét idéző kopjafát szombaton este rövid ünnepség keretében az egykori csatatér szélén fekvő Telnice (régen Tellnitz) falucskában állították fel. A megemlékezés és a kopjafaállítás egyik legfőbb kezdeményezője a Cseh- És Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni helyi szervezete volt magyarországi intézetekkel és hagyományőrzőkkel együttműködve.

Az austerlitzi csatatér színhelyén 1910-1912 között épült fel egy központi emlékmű, a Béke Síremléke. Költségeit az Osztrák-Magyar Monarchia lakossága körében összegyűjtött pénzből, valamint a francia és az orosz kormány ajándékából fedezték. A kriptában mintegy 34 ezer katona nyugszik. Döntő többségük orosz. A tavalyi (2005) jubileumi, többnapos nemzetközi megemlékezések tízezreket vonzottak az austerlitzi csatatérre és környékére, amely egyébként is nagyon népszerű és a külföldi turisták által is gyakran látogatott idegenforgalmi célpont.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Kokes János, Prága)