Magyar régésztől hangos az izraeli sajtó

Korábban

Hamász területen lehetnek a jeruzsálemi templom kincsei

Dávid király volt Júdea Rózsa Sándorja

Kétezer éves izraeli alagútrendszert találtak

Megtalálták a Közel-Kelet első keresztény templomát

Az Izraelben tanult és ott kutató Dr. Grüll Tibor a Templom-hegyen olyan kőtáblára akadt, amelynek ötsoros, töredékes latin nyelvű felirata tartalmazza Flavius Silva nevét - számolt be róla a Haaretz című izraeli napilap.

A hadvezér a X. római légió élén foglalta el i.sz. 74-ben a Jeruzsálem ostromából megmenekült zsidó ellenállók (zelóták) utolsó erődjét, a Holt-tenger melletti Maszada várat. Silvát a vár bevétele után Júdea kormányzójának nevezték ki. Az ő tiszteletére emelt diadalív töredéke került elő, amelyről Dr. Grüll a Templom-hegy ügyeiben illetékes Waqf tanács engedélyével készített felvételeket.

A kőtábla egyébként az 1999-es ásatások "melléktermékeként" került felszínre, sok más "hulladékkal" együtt, amelyek vizsgálatát és a további ásatásokat a Waqf tanács nem támogatja.

A Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem szintén magyar származású professzora Dr. Gabi Barkai nagy cikket szentelt a felfedezésnek. Rámutat, hogy eleddig ez a 75 X 97 cm-es kőtábla az egyetlen tárgyi bizonyíték, hogy Jeruzsálem már röviddel az után újjáépült, hogy Titus katonái elpusztították a várost és vele a zsidóság szent templomát (a második Templomot), amely a ma is Templom-hegynek nevezett helyen állt.

Ezen a környéken ma csak a muzulmán fennhatóságon kívüli részeken, a Templom-hegy déli és nyugati szomszédságában lehet ásatásokat folytatni. Éppen ezért páratlan tudományos szenzáció Dr. Grüll felfedezése - írta a történész.

A zsidó felkelés régészeti emlékei mindig tudnak meglepetést szerezni: bár beszámoltunk róla, hogy meghamisították a bibliai idők régészeti leleteit és folyamatosak a régészeti bűntények Jeruzsálemben, mégis történnek komoly felfedezések. Így például megtalálták Dávid király palotájának nyomait, majd később a király pecsétjét is, aztán felfedték a kétezer éves alagútrendszert, amelyben a felkelők bújkáltak.

A háború kapcsán egyes kutatók elméletekkel is szolgáltak: az egyik feltételezés szerint Hamász területen lehetnek a jeruzsálemi templom lerombolásakor elvitt kincsek, míg egy másik felvetés szerint a kumráni tekercsek is Jeruzsálemből származnak.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek