Kisebbségi magyar értelmiségi sors a Sarlótól a Korunkig
2006. október 2. 11:00
Közös nemzetiséggel az irredentizmus ellen
Balogh Edgár határozottan szembeszállt az irredenta vagy öncélú kisebbségi irodalommal, a kisebbségi helyzetből a kelet-európai népek egymásra utaltságának s összeolvadásának gondolatában látta meg az egyetlen reális kiutat. A magyar kisebbségi irodalom missziójának a néptestvériség és a szocialista fejlődés iránti elkötelezettséget tartotta.
A Népfront-gondolat hirdetőjeként és következetes megvalósítójaként a két háború között aktív szerepet vállalt a felvidéki, majd erdélyi szellemi vitákban.
Röpiratokban bírálta a hitleri rendszert kialakulásának pillanatától; 1934-ben szerkesztésében jelent meg a Dimitrov-perről szóló Barna könyv, amely az antifasiszta népfront első megnyilvánulása volt a magyar irodalom részéről.
A Magyarországon "Benes-ügynökként" megrágalmazott Balogh Edgár 1935-ben Kolozsvárott telepszik le. A Korunk kritikusaként induló erdélyi írók, például Nagy István és Asztalos István elismertetéséért harcolt.
Történelmi publicisztikájában a hétköznapok apró kérdéseit, megfigyeléseket, életmozzanatokat állít azonnal történelmi összefüggésbe: egy mindennapi fénykép alapján egy egész földrész, Kelet-Európa közös sorsát mutatja be. A kelet-európai népek testvériségébe vetett hite szerint a "Mócok és Góbék" elkülönülésének és acsargásának semmi értelme, közös a múltjuk, ezer szállal kapcsolódik egybe a jelenük és méginkább közös lesz a jövőjük.
1938-ban figyelmezteti a magyar értelmiséget: semmi várnivalója nincs, annál több félnivalója a német közreműködéssel szerzett "országgyarapodástól".
Az 1943-as szárszói konferencia programjában legfőképpen a nemzetiségi együttműködés programpontját hiányolja.
1945-ben Kelet-Európa másának, inspiráló modelljének nevezi Erdélyt, amely "egységbe szólítja" egész Kelet-Európát a szocialista eszmék jegyében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap