2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az éghajlatváltozás felelős a civilizációk kialakulásáért

2006. július 17. 12:30

Bár a történészek többsége vitatja Nick Brooksnak a címben szereplő elméletét, azt azonban mindenki elismeri, hogy a probléma megközelítése napjainkban különösen hasznos lehet.

Civilizáció a szárazság árnyékában

A történelmtudomány egyik legfontosabb feladata feltárni a civilizáció kialakulásának okait. Noha sokan próbáltak választ adni az emberiség történetének egyik legalapvetőbb kérdésére, eddig még senki sem tudott legalább a többség által elfogadott magyarázattal szolgálni.

Az antropológia meghatározza a civilizáció pontos definícióját. Eszerint ahhoz, hogy egy közösség civilizációnak minősüljön, rendelkeznie kell a következő jellemvonások többségével: nagy számú populáció, hierarchikus társadalmi szerkezet, melynek élén az uralkodó vagy vezető tisztségviselő áll, mezőgazdaságon alapuló gazdaság, monumentális építészet és a dokumentálás valamilyen formája. A definíció alapján a legkorábbi civilizációk Mezopotámiában, Egyiptomban, az Indus-völgyében és Kína északi részén alakultak ki, ugyanakkor érdekes, hogy az észak-amerikai indián kultúra, vagy a kelta társadalom eszerint nem tekinthető annak. A kérdés tehát az, hogy az ősközösségekből hogyan alakulhatott ki ez a bonyolult társadalmi komplexitás?

Olvasson a témáról bővebben Nick Brooks oldalán!

Nick Brooks éghajlatkutató úgy véli, hogy megtalálta a választ
. "Az összetett társadalmak felbukkanása egybeesett vagy követte a fokozott szárazság időszakát, amely nyolcezer évvel ezelőtt kezdődött és periódikusan erősödött a későbbi évezredekben" - állítja a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa. Véleménye szerint a globális éghajlatváltozás okozta azokat a mélyreható társadalmi változásokat, melyeket összefoglalóan urbanizációnak, azaz városiasodásnak hívunk. A nagy szárazság rákényszerítette az embereket, hogy olyan területeken csoportosuljanak, ahol van víz. Ez a csoportosulás váltotta ki egy olyan uralkodó elit kialakulását, amelyik aztán felügyelte a javak elosztását és monumentális méretekben építtetett, hogy hatalmát igazolja.

A legtöbb régész és történész azonban elutasítja Brooks elméletét, mondván, hogy az túlságosan leegyszerűsít egy rendkívül összetett kérdést. Szerintük a környezetváltozás önmagában nem generál ilyen mértékű társadalmi átalakulást. Azt ellenben nem vitatják, hogy napjainkban, az egész Földet érintő klímaváltozás idején kifejezetten hasznos lehet a társadalmak viselkedésének ilyen megközelítésű vizsgálata.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár