7 végzetes pillanat

Antropológusok vizsgálják az első háborúk kialakulását

2005. szeptember 1. 11:00

A lándzsák használata és az ősi társadalmak növekvő szerveződése vezetett az első fegyveres konfliktusokhoz - állítja a háborúk evolúcióját vizsgáló új tanulmány.

Messze még a világbéke

A csoportos erőszak már a majmok közt is ismert, így a kutatók egészen idáig úgy gondolták, hogy emberiség történelme mindig is egybefonódott a háborúkkal. A Michigani Egyetem antropológus-professzora, Raymond Kelly szerint azonban elég hosszú ideig létezhetett egy olyan korszak is, melynek során nem voltak összecsapások.

A kutató új elméletében azt állítja, hogy az emberiség történelmében ez az időszak nagyjából i.e. 1 millió és 14000 között tartott. A National Academy of Sciences magazinban közzétett tanulmány szerint: "A paleolitikumnak ezt a háborúmentes időszakát, az alacsony populáció, a szomszédokkal kialakított pozitív kapcsolatból származó hasznok, és a védelem kölcsönös kihasználása jellemzte", és egészen addig tartott, amíg a társadalmak szervezettebbé nem váltak. Az egyszerű közösségek ugyanis nem rendelkeztek olyan szervezőerővel, mely lehetővé tette volna a fegyveres fellépést: az azonban nem is lett volna indokolt, hiszen a közösségek viszonylag messze éltek egymástól, így nem lett volna érdemes a másikat megtámadni.

Az antropológus szerint ez az időszak akkor ért véget, mikor a fából készült hajító-lándzsákat az emberek egymás ellen használták. Ezeket ugyanis egymillió évvel ezelőtt használták először, ám akkor még csak vadászatra. Egymás ellen először a bizonyítékok szerint a Neander-völgyiek idejében kezdték használni, mert a társadalmak megnőttek, és jóval szervezettebbek lettek 14000 évvel ezelőtt. Kelly szerint ez vezethetett a háborúk megjelenéséhez is: "A szervezeti átalakulás lehetővé tette a csoport összes felnőtt férfitagjának mobilizálását, és részvételüket az előre megtervezett rajtaütésekben, melyekben a meglepetés ereje és a számbeli fölény együttesen vezethetett a győzelemhez". Kelly szerint továbbá a társadalmak fejletlenebb időszakában a lándzsát használó védekezők voltak előnyben, míg egy magasabb szinten már a technikai fejlettséget és számarányukat kihasználó támadók.

A régészek is bizonyítékkal támasztják alá ezt az elméletet, ugyanis több Neander-völgyi csontvázban nyílhegyeket találtak, illetve a csontokon fellelhető annak a nyoma, ami az egymás ellen használt fegyverekre utalhat. Az első komoly ütközet pedig valahol a mai Szudán és Egyiptom határán lehetett, ugyanis ott 7000 éves tömegsírt találtak. Az pedig még a mai napig nem ismert a kutató szerint, hogy miért épültek az első városok falai: a vadállatoktól, vagy egymástól védték magukat az emberek?

Joyce Marcus, a Michigan Egyetem másik antropológia professzora szerint az új elmélet nagyon fontos, mert Kelly kutatása azt bizonyítja, hogy "a Földön az igazán háborúmentesnek csak azok az igazán kis közösségek mondhatók, melyekben nincsenek kiterjedt ellenséges családok". Szerinte addig a világbéke is lehetetlen, amíg vissza nem térünk ahhoz, hogy kis törzsekben éljük, mint például a  busmanok. Mivel azonban 6 milliárdan élünk a Földön, ez lehetetlen.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!