Lebontják a berlini NDK-palotát
2005. november 23. 11:22
Elvben vasárnap lehetett utoljára bemenni a Berlin közepén emelkedő Palotába, de a hányatott sorsú épület történetében már annyiszor szerepelt az "utoljára", hogy sokan a vasárnapi zárást sem veszik biztosra.
Korábban
A kilencvenes évek elején, a keletnémet fordulat idején kiderült, hogy építésekor egészségre ártalmas azbesztet is használtak. Az épületet bezárták, az azbeszttől megtisztították, de nem hozták rendbe, "csontvázként" meredezik a városközpontban. A német parlament alsóháza, a Bundestag úgy döntött, hogy a palotát lebontják, a helyén pedig ismét felépítik a Hohenzollern dinasztia városi kastélyát, ha nem is az egész épületet, de a homlokzatot igen.
A bontást sokszori halasztás után januárban kellene megkezdeni, s körülbelül másfél évig tartana, mert nem lerombolnák, hanem apránként szétszedegetnék az épületet. A bontást sokáig az a félelem hátráltatta, hogy megbomlik a statikai egyensúly, s a szemközti berlini dóm is károsodást szenved. Erre a problémára állítólag találtak megoldást. A Köztársaság Palotája körül dúló vitákban nem egyszer felbukkan, hogy nem csak az azbeszt miatt akarják elhordani az épületet, hanem ellenzői "a diktatúra jelképét" sem akarják tovább tűrni a berlini városközpontban. Sokak szemében a Palota eltakarítása válasz lenne az NDK lépésére: az Ulbricht-féle vezetés ugyanis 1950-ben felrobbanttatta a romos, de talán nem reménytelen állapotban lévő Hohenzollern-kastélyt.
A köztársaság üres palotájában az elmúlt években kulturális rendezvényeket tartottak, időszaki kiállításokat, bemutatták a kínai agyagkatonák másolatait is, koncerteket, táncesteket, színházi előadásokat. Az épület megtartásáért, illetve eltüntetéséért folyó küzdelem véghajrájában megalakult a Szövetség a Palotáért egyesülés, aláírásgyűjtés kezdődött. A Szövetség a Palotáért azt mondja, hogy az épület rendbehozatala 60 millió euróba kerülne, ugyanannyiba, mint elbontása. A Hohenzollern-palota mását legkevesebb 1,2 milliárd euróért húznák fel, s sokak meggyőződése, hogy az adósságokkal küszködő Berlinben "soha" nem jön össze ennyi pénz, viszont a német főváros "gazdagodik" egy kihasználatlan üres grunddal.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc/Berlin)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap