7 végzetes pillanat

Tizenöt éve írták alá Németország újraegyesítésének szerződéseit

2005. szeptember 14. 12:00

Másfél évtizeddel ezelőtt, 1990. szeptember 12-én a szovjet fővárosban született meg a Németország újraegyesítésének nemzetközi feltételeiről szóló hathatalmi megállapodás. A tíz cikkből álló szerződést Moszkvában írták alá az akkori két német állam - a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság -, valamint a második világháború négy győztes nagyhatalma - az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió - külügyminiszterei.

Út az egységhez

Helmut Kohl nyugatnémet kancellár az aláírást követően azt emelte ki, hogy a `kettő plusz négy`-szerződés az újkori történelemben először teszi lehetővé egy ország egyesítését háború, szenvedés és összecsapások nélkül. A dokumentum moszkvai aláírása - fűzte hozzá - annak a ténynek az elismerése, hogy a német egység `az összes barát, szövetséges és szomszéd egyetértésével` valósul meg.

Közvetlenül a második világháború európai szakaszának befejezése után, 1945. június 5-én Szövetséges Ellenőrző Bizottságot állítottak fel a legyőzött és szétzilált Németország igazgatására. A brit és az amerikai megszállási övezetet 1946 végén egyesítették (`Bizónia`), majd 1949. május 23-án bonni székhellyel létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Nyugat-Németország önállósulása után négy és fél hónappal, 1949. október 7-én a kelet-németországi szovjet megszállási övezet bázisán megalakult a Német Demokratikus Köztársaság.

Négy évtizeddel később, 1989 október-novemberében Lipcsében, Kelet-Berlinben, egy sor NDK-beli nagyvárosban rendszerellenes tömegtüntetésekre került sor, amelyek nyomán a "berlini falat" és az NDK-NSZK közötti határátkelőket megnyitották a keletnémet állampolgárok előtt. A máltai csúcstalálkozón (1989. december 2-3.) Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök lezártnak nyilvánította a hidegháború korszakát, majd 1990 februárjában megtörténtek az első tapogatózó diplomáciai lépések a német újraegyesítés felé.

Megemlíthető, hogy Hans Modrow keletnémet miniszterelnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár 1989. december 19-i drezdai munkatalálkozóján utóbbi a két német állam konföderációja mellett szállt síkra, miután az NDK kormányfője közzétette a két német állam egyesítésére vonatkozó tervezetet, egy semleges német állam kilátásba helyezésével. Kohl kancellár 1990. február 15-én nem zárta ki parlamenti beszédében az új Németország NATO-tagságát, azzal a kiegészítéssel, hogy az ország kelketi felében nem állomásoznának NATO-csapatok. (Gorbacsov előzőleg, február 11-én telefonon közölte a keletnémet kormányfővel, hogy Moszkva számára a majdani egyesített Németország NATO-tagsága elfogadhatatlan.)
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!