Sátánista szeánszok Bulgakov lakásában
2005. október 27. 09:30
Restaurálás után múzeum lett abból a lakásból, amely helyszínként szerepelt Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című művében.
Korábban
A valóságban az író 1921-25 között lakott a Bolsaja Szadovaja 10 alatti lakásban, amely utána sokáig üresen állt. Ez a hely mindig vonzotta Bulgakov rajongóit és az okkult dolgok iránt érdeklődőket, olykor sátánisták is felkeresték a házat, és falfirkákat hagytak maguk után.
Egy évvel ezelőtt a helyiséget az író leírásait figyelembe véve restaurálták, hogy múzeumot csináljanak belőle. A munka azonban nem ment simán. A fehérre meszelt falakon újra előtűnt a macskát ábrázoló sötét folt, és a graffitik sem adták meg magukat, ismét látszanak. A babonás festőket pedig titokzatos jelenések riogatták - írta az obskúrus eseményekre fogékony El País című spanyol napilap. A múzeum igazgatója ezért nemrégiben pópát hivatott, aki megszentelte a lakást és Isten oltalma alá helyezte.
Baljós jelek azért maradtak az író és műve körül. Eddig még nem sikerült például szobrot emeltetni neki. A Pátriárka-mocsaraknál a körzet lakóinak petíciója akadályozta meg ezt, a Vorobjov-dombon pedig a pravoszláv egyház ellenállásán bukott meg a terv.
Oroszországban egyébként eddig nem sikerült filmre vinni a történetet. Az eddig legismertebb, bár a regényt korántsem tökéletesen visszaadó változatot Aleksandar Petrovics jugoszláv rendező készítette, Ugo Tognazzi játszotta benne a Mestert, Mimsy Farmer volt Margarita, míg az ördögöt Alain Cuny alakította. Újabban Vlagyimir Bortko próbálkozik vele, de nem kevés nehézséget kell leküzdenie. A kiválasztott színész nem vállalta az ördög szerepét, a forgatások alatt az ellenfigurát alakító színész súlyosan megsérült, Berlioz megszemélyesítője pedig betegsége miatt visszalépett.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap