Churchill és Sztálin közvetítőjeként tartotta egyben a győztes szövetséget Roosevelt
2020. június 15. 16:01 Múlt-kor
Korábban
A kényszerű szövetség
1942. január elsején – kevesebb, mint egy hónappal a Pearl Harbor-i támadást követően – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és további 23 ország (köztük számos megszállt európai ország emigráns kormánya) közösen kiadta az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát, amelyben kijelentették, hogy minden erejüket a háromhatalmi egyezmény tagjainak és szövetségeseinek katonai legyőzésére fordítják. Külön-külön egyik ország sem lett volna képes rá, a nyilatkozattal azonban elkötelezték magukat egymás megsegítésére.
Churchill mély bizalmatlanságot táplált Sztálin iránt, a híresen paranoid szovjet vezető pedig senkiben sem bízott. Roosevelt minden tanácskozáson a kettejük közti közvetítő szerepében találta magát – egyszerre kellett nyugtatnia Churchill Európa kommunista befolyás alá kerülésével kapcsolatos aggodalmait és táplálnia Sztálin azon vágyát, hogy egyenlő féllé lépjen elő a nagyhatalmi politikában.
A feszült hármas szövetség kezdetén egy magánüzenetben Roosevelt helyt adott a brit miniszterelnök fenntartásainak, azonban kiemelte a Szovjetunió „civilizált országok” körébe való bevételének fontosságát is.
„Joe bácsi” megnyerése Teheránban
Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 novemberében találkoztak először mindhárman, a történelmi mérföldkövet jelentő teheráni konferencián.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Sztálin szinte az amerikai hadbalépés pillanatától fogva követelte, hogy a brit-amerikai erők Nyugat-Európában partra szállva könnyítsenek a Szovjetunió terhein a keleti fronton, ahol óriási emberáldozatok árán sikerült csak a német erők feltartóztatása.
Teheránban Churchill és Roosevelt vállalták az 1944-es partraszállást Franciaországban, cserébe Sztálin azon ígéretéért, hogy csatlakozik a Japán elleni hadműveletekhez.
Roosevelt emellett külön is találkozott Sztálinnal Teheránban, hogy megbeszélje vele a Szovjetunió központi szerepét a háború utáni Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az amerikai elnök megosztotta a szovjet pártfőtitkárral vízióját egy békés világról, amelyet a „négy rendőr” – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és a Szovjetunió – felügyel majd, és a találkozóval megmutatta azt is, hogy hajlandó közvetlenül tárgyalni a közös amerikai-szovjet érdekekről.
„Sztálin fel akarta támasztani a nagyhatalmi Oroszországot” – mondta el Susan Butler, a Roosevelt és Sztálin: Egy partnerség portréja című könyv szerzője. „Sztálin örömmel tette azt, amit Roosevelt akart tőle. Az elnök kezet nyújtott neki – ha viselkedsz, egyenlő félként kezellek.”
„Személy szerint úgy gondolom, Roosevelt volt az egyetlen személy, akiben Sztálin meg is bízott” – tette hozzá Butler. „Szerintem volt egy egyetértés köztük a világról. Ennek nem volt ahhoz köze, hogy Sztálin egy paranoiás őrült volt. Ha valakiben megbízott, az Roosevelt volt, mert őáltala nagyon sok jóban volt része.”
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei (angol alkotmányos monarchia, az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/777.jpg)
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)