Churchill és Sztálin közvetítőjeként tartotta egyben a győztes szövetséget Roosevelt

Roosevelt, a progresszív pragmatista

Ők ketten azonban még így is sokkal közelebb álltak egymáshoz, mint Sztálinhoz. A 20. századi kommunista diktátorok archetípusa kíméletlenül törte le az egyeduralma útjában állókat a megelőző másfél évtized során, akkor is, ha ez a politikai és katonai vezetés legmagasabb státusú vezetőinek halálra vagy kényszermunkára való ítélését jelentette.

Roosevelt azonban korán felismerte Sztálin fontosságát: nem sokkal 1934-es hivatalba lépése után az Egyesült Államok 16 év után elismerte a Szovjetunió létezését, részben a világválság idején az amerikai kereskedelmi lehetőségek bővítése, nagyobbrészt azonban a már ekkoriban fenyegető japán terjeszkedés elleni lehetséges együttműködés érdekében.

1940 és 1941 folyamán az Egyesült Államok továbbra is kitartott semlegessége mellett, akkor is, amikor a német Luftwaffe és a brit Királyi Légierő ádáz élethalálharcot vívott a szigetország felett.

1941. június 22-én Hitler szembement a korábban kötött megnemtámadási szerződéssel, és a történelem legnagyobb inváziós erejével – a csatlós országok erőivel együtt csaknem négymillió fővel – lerohanta a Szovjetuniót.

Roosevelt mind Churchillt, mind Sztálint úgynevezett kölcsönbérleti (lend-lease) egyezményekkel volt csak hajlandó segíteni, ennek keretében az Egyesült Államok fegyvereket és hadianyagot juttatott szövetségeseinek, amelyeknek költségeit csak a háború vége után voltak kötelesek megtéríteni.

1941. december 7-én aztán a Németországgal 1940 szeptembere óta szövetségben álló Japán meglepetésszerű támadást hajtott végre az amerikai haditengerészet hawaii támaszpontján Pearl Harbornál, ami az addig semleges ország hadüzenetét vonta maga után.

A háromhatalmi egyezmény másik két aláírója, Németország és Olaszország december 11-én maga is hadat üzent az Egyesült Államoknak, amely immár elkerülhetetlenül résztvevőjévé vált a világméretűre szélesedett háborúnak.

1. Két arisztokrata
2. Roosevelt, a progresszív pragmatista
3. A kényszerű szövetség
4. A szövetség már Jaltában inogni kezd

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?