Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig
2020. július 20. 14:54 Nagy Imre
Korábban
„Én a hetes busszal mentem vívni az olimpiára…”
A Blaha Lujza téri szupermarket békés vásárlói nem is sejtik, hogy néhány évtizeddel korábban micsoda csaták zajlottak egy emelettel a fejük felett. Az Erzsébet körút 1. szám alatt működött a leginkább a halhatatlan, olasz származású mester, Santelli Italo nevével fémjelzett vívóterem, amely egyik szülőhelye volt a fantasztikus magyar vívósportsikereknek.
Volt idő, amikor, ha a teremben elrepült egy véletlenül letört pengedarab, az biztos, hogy egy olimpiai vagy világbajnokot talált el. Santelli mester iskolájában olyan legendák készültek, mint a hét olimpiai aranyérmével a mai napig magyar rekorder Gerevich Aladár vagy a szintén olimpiai bajnok Elek Ilona, Kabos Endre, Petschauer Attila, Posta Sándor.
A Puskin mozi nézőinek nem kell feltétlenül jegyet venniük, ha kardozós jelenetet akarnak látni. Elég átsétálniuk a Kossuth Lajos utca túloldalára, és felpillantaniuk a mozi fölé. Máris a szemük előtt villognak a pengék, igaz nem középkori ruhás, hanem sisakos, fehér plasztronos alakok vágják, szúrják egymást karddal, tőrrel, párbajtőrrel.
A BEAC, később a Bp. Haladás és az OSC, majd ismét a BEAC sportolói Európa egyik legrégibb vívótermében gyakoroltak, gyakorolnak, ahol az 1870-es évektől szinte szakadatlanul zajlik az oktatás – nem is kell külön említeni, hiszen magyar vívásról van szó: világszínvonalon.
Jelenleg a magyar vívás igazi központjának a Puskás Ferenc Stadion szomszédságában lévő, első hazai fedett sportaréna, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívótermei tekinthetők. A legendás csarnok legfurcsább vívóversenyét 1984-ben rendezték, amikor a magyar sportolók politikai okokból nem utazhattak a Los Angeles-i olimpiára.
A bojkottáló szocialista tábor versenyzőinek ekkor amolyan olimpiapótló Barátság versenyeket rendeztek, s ezeknek a vívószámait itt tartották. Mivel a magyar Parlament másfél évtizeddel később Deutsch Tamás sportminiszter javaslatára az életjáradék szempontjából ezeket a versenyeket is valódi nyári játékoknak minősítette, végül érvényt nyert a későbbi igazi olimpiai bronzérmes, világbajnok, a budapesti Barátság versenyt megnyerő tőrvívónő, Stefanek Gertrúd ironikus mondása: „Én a hetes busszal mentem vívni az olimpiára…”
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
