Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből
2025. február 25. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Óriások játszótere
„Limpopo és Zambézi folyó közötti síkság aranybányái mellett egy csodálatos méretű erőd áll. Kőből épült falait nem habarcs fogja össze.
Körülötte dombok magasodnak, az egyiken egy 12 öl magas (22 méteres) torony áll, a kövei malter nélkül illeszkednek egymáshoz” – fejezte ki ámulatát az ősi romokat illetően 1531-ben Vicente Pegado, Szofala portugál helyőrségének kapitánya.
A Szaharától délre eső területek legimpozánsabb gyarmatosítás előtti emléke egy legenda szerint valaha óriások játszótere volt.

A kontinens építészetében egyedülálló épület valójában a sona nép keze munkáját dicséri, amelynek tagjai a 11. századtól kezdte 300 éven át építették Nagy-Zimbabwe fővárosát.
A 800 hektáros területen elnyúló afrikai csoda ma is látható falszakasza 250 méter széles és 11 méter magas, falait téglatest formára faragott gránittömbökből rakták ki.
A matalai aranybányákat és az Indiai-óceán partján fekvő iszlám kikötőt, Szofalát összekötő út mentén fekvő város kőfala nemcsak azért olyan különleges, mert túlélte az elmúlt évszázadokat, hanem mert az afrikai vaskor idején még csupán főként sár és fa segítségével építkeztek.
Amíg virágzott a kereskedelem, Nagy-Zimbabwe lakossága a 18 ezer főt is meghaladta, azonban 1450 körül máig rejtélyes módon a város elnéptelenedett. Ott maradt lakói visszatértek az állattenyésztéshez, a kőfalakat pedig karámként használták.
Nagy-Zimbabwe emlékén azonban mit sem koptattak az elmúló századok, az afrikai ország nevét (jelentése: nagy kőházak) is róla kapta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét tegnap
- Űrlények vagy japán bombázók? Napjainkig rejtély a „Los Angeles-i csata” tegnap
- Keresztül-kasul bejárta az Oszmán Birodalmat Evlija Cselebi tegnap
- Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből tegnap
- Tolvajkirálynő és a Negyven Elefánt – a londoni alvilág hölgyei tegnap
- 5000 éves erőd Spanyolországban, amibe római kori férfit temettek tegnap
- Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja tegnap
- Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból tegnap