Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből
2025. február 25. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Siratófal
„Rabbik és a kereskedők, Talmudot tanuló diákok és farmerek, tisztek és iskolás gyerekek, művészek és tudósok – akármivel foglalkoztak éppen, abbahagyták, és megindultak a fal irányába.
És amikor elérték, megcsókolták a köveket, és ősi imákat és fohászokat kiabáltak. Ezen a napon mindenki futott. Én is.
Soha nem futottam olyan gyorsan, és soha nem mondtam olyan szenvedélyesen azt, hogy „Ámen”, mint amikor meghallottam az ejtőernyősök minhá imát mormoló hangját” – idézte fel az 1967. június 7-én, az izraeli haderő Kelet-Jeruzsálembe való bevonulásának napján a Siratófal előtt lezajló jeleneteket Elie Wiesel világhírű író, Nobel-békedíjas aktivista.

Az idézet jól leírja, hogy mit is jelent a zsidó népnek a kétezer éves fal, ahol azóta – fegyveres izraeli őrök gyűrűjében – naponta százak mondják el imáikat, és papírcetlikre írt fohászaikat a fal réseibe tömködik.
A 19 méter magas, habarcs nélkül összeillesztett mészkőtömbökből épült Siratófal (héberül Kotel) a zsidó nép egyik legszentebb helye, ugyanis miután Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolták a második jeruzsálemi templomot, csupán ez, vagyis a Nagy Heródes király által kibővített monumentális épület nyugati udvarán lévő fal maradt meg.
Az iszlám szintén szentként tekint az általuk Burák Falnak tekintett Siratófalra, amelyhez – a Korán tanítása szerint – Mohamed próféta a szárnyas lovát kötötte ki, amelynek segítségével Mekkából Jeruzsálembe érkezett.
A muszlimok szerint a szent fal nem a második templom, hanem az ősi al-Aksza mecset maradványa.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét tegnap
- Űrlények vagy japán bombázók? Napjainkig rejtély a „Los Angeles-i csata” tegnap
- Keresztül-kasul bejárta az Oszmán Birodalmat Evlija Cselebi tegnap
- Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből tegnap
- Tolvajkirálynő és a Negyven Elefánt – a londoni alvilág hölgyei tegnap
- 5000 éves erőd Spanyolországban, amibe római kori férfit temettek tegnap
- Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja tegnap
- Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból tegnap