2020. tavasz: Halálos tudomány

Teljeskörű „szolgáltatást” nyújtó ókori mumifikálóműhelyre bukkantak Egyiptomban

2020. május 5. 20:06 Múlt-kor

2018 júliusában régészek valóságos „ravatalozót” tártak fel a szakkarai nekropoliszban, az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyén. A felfedezés kifejlett temetkezési „iparra” utal, és első alkalommal nyújt lehetőséget a kutatóknak ennek dokumentálására.

masztaba
Idut hercegnő masztabája Szakkaránál (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egyedülálló felfedezés

A „ravatalozó” nagy hullámokat keltett a régészszakmában, és az uralkodói, fáraóközpontú sírkutatásról a köznép temetkezési formáira irányította át a figyelmet. A leletegyüttes alapján kiderült, a túlvilágra vezető útra készülők számos lehetőség közül választhattak.

A leheletvékonyra vert aranyból készült fóliával borított, fehér gipszből készült halotti maszkoktól egészen a színaranyból vagy -ezüstből készültekig, az egyszerű agyag kanópuszedényektől a rendkívül költséges egyiptomi alabástromból készültekig az opciók széles tárháza állt rendelkezésre.

„Az általunk felfedett nyomok alapján a balzsamozóknak nagyon jó üzleti érzékük volt” – mondta el Ramadan Hussein, a Tübingeni Egyetem egyiptológusa, a földalatti műhely felfedezője. „Nagyon okosan oldották meg a különféle alternatívák kínálatát.”

A Nílus partján fekvő Szakkara körülbelül 30 kilométerre található Kairótól délre. Elsősorban királysírjairól és egyéb temetkezési helyeiről volt eddig ismert, azonban a kutatók feltételezik, hogy a 2018-ban talált föld alatti „ravatalozóhoz” hasonló műhelyekből sokkal több lehet itt, azonban az uralkodói sírok iránti szinte kizárólagos kutatási érdeklődés miatt eddig senki sem kereste őket.

Maga Hussein 2016 óta kutat itt, elsősorban Kr. e. 600 körülre datálható temetkezési helyeket keresve. A „ravatalozót” egy olyan területen találta, amelyet a 19. század óta nem vizsgáltak. Először a homok alatti fekükőzetbe faragott járatra lettek figyelmesek, amely fel volt telve homokkal és törmelékkel.

Hussein és csapata sejtették, hogy valami különösre bukkantak, azt azonban nem, hogy a köznép mumifikálóműhelyével állnak szemben. „Sokat olvastunk erről az ókori szövegekben, de most már valódi kontextusba tudjuk helyezni a halál körüli üzletet” – mondta el az egyiptológus.

Az ásatás több hónapig tartott, és 42 tonnányi törmelék és homok megmozgatásával járt. A régészek a 12 méter hosszú járat végén egy magas boltozatú, nagy kamrába érkeztek, ahol több ezer kerámiatöredéket, a kőbe vájt sekély csatornákat, és egy asztalszerű emelvényt találtak. Elhelyezkedése folytán jól szellőzött a kamra, és kimondottan hűvös volt.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Kanópuszedények (kép forrása: pxhere.com)Tutanhamon fáraó híres arany halotti maszkja (kép forrása: wallpaperflare.com)Az eljárás ábrázolása Anubisz istennel (kép forrása: Flickr)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!