Teljeskörű „szolgáltatást” nyújtó ókori mumifikálóműhelyre bukkantak Egyiptomban
2020. május 5. 20:06 Múlt-kor
2018 júliusában régészek valóságos „ravatalozót” tártak fel a szakkarai nekropoliszban, az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyén. A felfedezés kifejlett temetkezési „iparra” utal, és első alkalommal nyújt lehetőséget a kutatóknak ennek dokumentálására.
Korábban
Egyedülálló felfedezés
A „ravatalozó” nagy hullámokat keltett a régészszakmában, és az uralkodói, fáraóközpontú sírkutatásról a köznép temetkezési formáira irányította át a figyelmet. A leletegyüttes alapján kiderült, a túlvilágra vezető útra készülők számos lehetőség közül választhattak.
A leheletvékonyra vert aranyból készült fóliával borított, fehér gipszből készült halotti maszkoktól egészen a színaranyból vagy -ezüstből készültekig, az egyszerű agyag kanópuszedényektől a rendkívül költséges egyiptomi alabástromból készültekig az opciók széles tárháza állt rendelkezésre.
„Az általunk felfedett nyomok alapján a balzsamozóknak nagyon jó üzleti érzékük volt” – mondta el Ramadan Hussein, a Tübingeni Egyetem egyiptológusa, a földalatti műhely felfedezője. „Nagyon okosan oldották meg a különféle alternatívák kínálatát.”
A Nílus partján fekvő Szakkara körülbelül 30 kilométerre található Kairótól délre. Elsősorban királysírjairól és egyéb temetkezési helyeiről volt eddig ismert, azonban a kutatók feltételezik, hogy a 2018-ban talált föld alatti „ravatalozóhoz” hasonló műhelyekből sokkal több lehet itt, azonban az uralkodói sírok iránti szinte kizárólagos kutatási érdeklődés miatt eddig senki sem kereste őket.
Maga Hussein 2016 óta kutat itt, elsősorban Kr. e. 600 körülre datálható temetkezési helyeket keresve. A „ravatalozót” egy olyan területen találta, amelyet a 19. század óta nem vizsgáltak. Először a homok alatti fekükőzetbe faragott járatra lettek figyelmesek, amely fel volt telve homokkal és törmelékkel.
Hussein és csapata sejtették, hogy valami különösre bukkantak, azt azonban nem, hogy a köznép mumifikálóműhelyével állnak szemben. „Sokat olvastunk erről az ókori szövegekben, de most már valódi kontextusba tudjuk helyezni a halál körüli üzletet” – mondta el az egyiptológus.
Az ásatás több hónapig tartott, és 42 tonnányi törmelék és homok megmozgatásával járt. A régészek a 12 méter hosszú járat végén egy magas boltozatú, nagy kamrába érkeztek, ahol több ezer kerámiatöredéket, a kőbe vájt sekély csatornákat, és egy asztalszerű emelvényt találtak. Elhelyezkedése folytán jól szellőzött a kamra, és kimondottan hűvös volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap