Az Egyiptomot lerohanó hükszoszok hatalmas városfalára bukkantak

Hükszosz harci szekér

A legalább 500 méter hosszú és hét méter vastag, mészkőből készült "kerítést" a középbirodalom idején építhették, valószínűleg egy városfal része volt. Ez az időszak egybeesik a Szíria és Fönícia felől érkező nyugat-sémi népcsoportok, a hükszoszok hódításaival a térségben.

A műemlékvédelmi tárca szerint az építményt a Nílus-delta északkeleti részén fekvő Tell ed-Dabaa településnél találták, a második átmeneti korban (Kr.e. 1664-1569) itt volt a hükszoszok fővárosa, Avarisz. Az osztrák régészek 1975 óta végeznek a helyszínen feltárásokat. Az Egyiptomba betörő hükszoszok a Nílus deltájában vetették meg lábukat: a fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki és tette birodalma központjává a Kr.e. XVII. század második felében.

Kr.e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királayi foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette, a város mégis jelentős központ maradt. Új palotákat emeltek a városban, amelyeket részben minószi falfestményekkel díszítettek. A ramesszida korban, az Újbirodalom idején, a II. Ramszesz által alapított új főváros, Per-Ramszesz déli része települt Avarisz romjaira.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről