Az utasok elméjének épségét féltették az első lokomotívok óránként tízmérföldes száguldásától
2023. szeptember 27. 09:05 MTI, Múlt-kor
198 éve, 1825. szeptember 27-én nyitották meg a világon az első közforgalmú, menetrendszerű vasutat Angliában, Stockton és Darlington között. A 14 kilométeres vonalon elsőként George Stephenson gőzmozdonya, a Locomotion haladt végig, utasokkal és szénnel megrakott szerelvényt vontatva.
Korábban
Az északkelet-angliai bányatulajdonosok 1822-ben úgy döntöttek, hogy Darlington és Stockton között vasutat építenek a kőszén szállítására. Mivel az újdonságnak számító gőzmozdony akkoriban még drága, megbízhatatlan és lassú volt, a tervekben eredetileg lóvontatás szerepelt.
A gőzmozdonyt feltaláló George Stephensonnak azonban sikerült meggyőznie a beruházókat, hogy lokomotívja (szó szerint magától mozgó) gazdaságosabb, mint a lóvontatás. Gépe előnyeit fejtegetve az az érve bizonyult döntőnek, hogy az ő gőzmozdonyai ötvenszer nagyobb teher szállítására képesek, mint a bányalovak.
Stephenson 1781. június 9-én született Wylamben egy szegény bányász második fiaként. Iskolába nem járt, írni-olvasni is csak tizenhat évesen az esti iskolában tanult meg. A bányában a vizet kiszivattyúzó gőzgépet kezelte, s közben kísérletezésbe kezdett.
1815-ben – Davyvel egy időben – biztonsági bányászlámpát készített (a szabadalom jogán sokáig vitatkoztak), majd egy gőzhajtású jármű tervezésébe fogott, amely az akkoriban feltalált, peremmel ellátott öntöttvas síneken haladva teherszállításra is alkalmas.
Elődei (William Murdock és Richard Trevithick) eredményeit felhasználva nyereséges vállalkozássá tette a lokomotívot. Az 1814-ben készült Blücher volt az első olyan jármű, amely a peremes kerekeknek köszönhetően a síneken maradt, és 4 kilométeres sebességgel 30 tonna súlyt tudott elvontatni.
A londoni parlament csak hosszú vita után fogadta el azt a törvényt, amely személyek vasúti szállítását is lehetővé tette. A parázs vitában olyan érvek is elhangzottak, hogy maga az ördög húzza a kocsikat, az eső kioltja majd a lokomotív tüzét, a szikrák felgyújtják a házakat, az utasok pedig eszüket vesztik a tízmérföldes sebességtől.
A világ első vasúti hídja is a Stockton-Darlington-vonalon épült meg, az itt lefektetett sínek nyomtávja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ami megegyezik a mai normál nyomtávval.
A vonal hivatalos megnyitására 1825. szeptember 27-én került sor. A kisajátítások ellen tiltakozó földesurak és a vasútban gazdasági, netán sátáni fenyegetést látók megnyugtatására, illetve a balesetek elkerülése érdekében a vonalon először egy „Periculum privatum utilitas publica” (Az egyén kára a közösség haszna) feliratú zászlót hordozó lovas haladt végig.
Az eredeti eseményről készült metszet
Csak ezután fűttette be Stephenson a saját tervezésű Locomotion mozdony kazánját, amely 33 kocsiban 600 utast vontatott óránkénti 24 kilométeres csúcssebességgel. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy a lónál gyorsabban utazott az ember.
Az utasok többsége nyitott szénszállító kocsiban ült, de az előkelőségeket kísérleti jelleggel egy kezdetleges személyszállító vagonban helyezték el. A brit nemzeti örökségnek minősített Locomotion 1857-ben ment nyugdíjba, s ma is látható a darlingtoni vasútállomáson.
Stephenson Rocket (Rakéta) elnevezésű gőzmozdonya 1829-ben már 21 kilométeres átlagsebességgel, 34,4 kilométeres csúcssebességgel nyerte meg a rainhilli mozdonyversenyt. Egy évvel később megnyitották a Liverpool-Manchester-vasútvonalat, s a vasparipa elindult világhódító útjára.
Hamarosan Amerikában és Európában is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka. Stephenson 1840-ben vonult nyugdíjba, és 1848. augusztus 12-én halt meg Chesterfieldben. Budapesten a Keleti pályaudvar főhomlokzatának bal oldaláról tekint le ránk négy méter magas szobra, Stróbl Alajos munkája.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap