Az uralkodói család fekete báránya vagy ártatlan áldozata volt Stuart Mária? 

V. Jakab skót király egyetlen gyermeke 1542. december 8-án született, édesapja hat nappal később elhunyt. Mivel a trónra Mária nagybátyja, VIII. Henrik angol király is igényt tartott, a csecsemőt még aznap királynővé nyilvánították.

Máriának ötéves korában a Skóciába benyomuló Henrik elől Franciaországba kellett menekülnie, ahol rangjához méltó fogadtatásban, majd neveltetésben részesült.

A bronzvörös hajú, szépséges lány hat nyelven beszélt, kitűnt a vadászatban és a táncban, magas termete révén az udvar hölgyei közül is. 1558-ban a dauphin, az egy év múlva trónra lépő II. Ferenc felesége, s így Franciaország királynéja lett.

1559-ben VIII. Henrik lánya, Erzsébet lépett Anglia trónjára. Stuart Mária nem ismerte el protestáns unokahúga jogát az uralkodásra, s ő is felvette az Anglia királynője címet.

Ennél többet azonban nem tehetett: férje 1560-ban meghalt, a régensként Franciaországot kormányzó Medici Katalin pedig a hugenották lázadása miatt kiegyezett az angolokkal.

A csalódott Mária hazatért Skóciába. Az állandóan lázongó protestáns rendek gyanakvással tekintettek alig 18 éves, katolikus királynőjükre, neki mégis sikerült megszilárdítania hatalmát. 1565-ben férjhez ment Darnley lordjához, de a házasság boldogtalannak bizonyult. A kicsapongó és hatalomvágyó férfi maga akart király lenni, s összeesküvést szőtt neje ellen.

Mária gondjai 1567-ben oldódtak meg, amikor kényelmetlenné vált urát meggyilkolta Bothwell earlje. Mária nemhogy megbüntette volna a tettest, de három hónap múlva hozzáment feleségül.

Ezzel azonban maga ellen fordította egész népét. A harmadik esküvőt a katolikus és a protestáns egyház is érvénytelennek nyilvánította, Máriát lemondatták 13 hónapos fia, Jakab javára, majd bebörtönözték.

Egy év múlva sikerült Angliába menekülnie, de csak fogságból fogságba került. Erzsébet nem tudta és nem is akarta őt trónjára visszasegíteni, külföldre nem engedhette, nehogy a franciák használják fel hatalmi játszmájukban, és szabad mozgást sem biztosíthatott neki, nehogy az angol katolikusok élére álljon.

Stuart Mária két évtizeden át élt tisztes rabságban, ezalatt szépsége elfogyott, vigaszt csak a vallás és a kézimunka jelentett számára.

Szabadulása érdekében eleinte kérvényekkel bombázta „kedves testvérét”, majd egy összeesküvésbe bonyolódott. Levelezését azonban elfogták és per indult ellene.

A skót királynőt angol bíróság előtt, angol törvények alapján ítélték halálra, s Erzsébet – bár tartott a következményektől – végül engedélyezte a kivégzést.

A méltóságteljesen viselkedő, vörös ruhába öltözött Mária (a katolikus egyházban ez a mártíromság színe) 1587. február 8-án hajtotta nyakát a bárd alá – a bakónak csak másodszorra sikerült a fejet a törzstől elválasztania. Tetemét fia, az angol trónt is elfoglaló I. Jakab 1612-ben a westminsteri apátságba vitette, ahol azóta is Erzsébet mellett nyugszik.

Stuart Mária romantikus és tragikus figurája megosztotta a kortársakat és megosztja az utókort is. Egyesek férfifaló, gátlástalan csábítót, mások a nagypolitika ártatlan áldozatát látják benne.

A híres nők közül talán ő ihlete a legtöbb filmet és irodalmi alkotást. Friedrich Schiller drámát, Stefan Zweig regényt írt róla, már 1895-ben forgattak róla némafilmet, legutóbb 2018-ban Saoirse Ronan ír-amerikai színésznő személyesítette meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek