2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?

2020. február 6. 18:33

Nagyobb kár, mint haszon?

A karanténok hatékonyságára vonatkozóan túlságosan korlátozott mértékű és ritkás az eddig elkészült kutatás, és túlságosan sok egyéb tényező játszik közre, amelyek nehezen kiolvashatók a történelmi feljegyzésekből.

Míg azonban a veszélyes kórokozók patológiáját és terjedését illetően az elmúlt évszázadokhoz képest sokkalta több tudás áll napjainkban rendelkezésre, néhány alapvető következtetés igenis levonható.

Példának okáért nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy egy egészséges populáció egy fertőzöttel való együttes elszigetelése több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár, különösen, ha számításba kerül az élelemhez, vízhez és orvosi kezeléshez való hozzáférés.

Ahhoz, hogy a karantén sikeres legyen, a tökéletes betartására és a betegség tünetmentes terjedésére van szükség. Az ebolajárvány esetében az előbbi eleve nem volt reális, az utóbbi pedig nem állt fenn.

Ennél könnyebben lekövethetők annak gazdasági és társadalmi következményei, ha nagyszámú embert a közegészség érdekében elszigetelnek. A tömeges karantén óhatatlanul a bizalmatlanság melegágya, és a történelem során mindig lehetséges volt visszaélni vele.

E meglátásokat erősíti, amikor látszólag egészséges embereket vesz célba vagy stigmatizál, különösen, ha azok eleve a periférián, vagy gazdaságilag hátrányos helyzetben élnek.

A közjó meghatározásának bonyolult egyenletét tovább komplikálja az a tapasztalat, hogy a karantént időről időre kézenfekvő rendfenntartási, illetve politikai eszközként vetik be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Járványban elhunytak holttesteinek szállítása a középkorban (kép forrása: ancient-origins.net)„A római Csőr doktor” ábrázolása 1656-ból. Az úgynevezett  „pestisdoktorok” dolga főleg a lezárt városrészek lakosságának számontartása, és nem a betegség gyógyítása volt (kép forrása: Wikimedia Commons)A karantén alá helyezett hajók kikötője Máltán (kép forrása: sciencefriday.com)Fertőzött hulláktól való megszabadulás a kora újkorban (kép forrása: ozy.com)Elkerített lakosok egy libériai nyomornegyedben, 2014. augusztus (kép forrása: cbc.ca)Libériai rendőrök egy karanténövezet határán 2014. augusztus 20-án (kép forrása: voanews.com)A milánói lazaretto a 19. század végén (kép forrása: Wikimedia Commons)Sárgalázban szenvedő lány egy 19. századi festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)Japán iskoláslányok maszkban a spanyolnátha-járvány idején (kép forrása: Bettmann Archive)A határkő Eyam falunál, ahol a „tranzakciók” végbementek. A kőbe fúrt lyukak ecettel voltak töltve, ezekbe helyezték a falubeliek a segítőiknek szánt pénzérméket. (kép forrása: Twitter)Karantén alá helyezett tömeget oszlató katona Libériában, 2014. augusztus (kép forrása: time.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár