Angyalföld arcai: képeken a XIII. kerület múlt századi világa
2021. március 13. 16:32 Múlt-kor
A gyári miliőtől a modern bérházakon át a kisvárosi életérzésig. A mai XIII. kerületben mindez fellelhető volt, és rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A kerület 20. századi történelmének lapjait a Fortepan fotóinak segítségével lapozzuk fel.
Korábban
A mai XIII. kerület a 19. század végéig javarészt vidékies külterületnek számított, amelyet az iparosodás a főváros és az ország egyik legjelentősebb gépipari központjává változtatott. A munkások elhelyezését kezdetben fabarakkokban oldották meg. Némi fejlődést a Tisza-, Vág- és Dráva utcai emeletes házak, majd az 1911 és 1912 között felépült Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a Tripolisz mutatott, amelyet több hasonló követett.
Megindult a városiasodás, a Vígszínház és sok mozi megnyitása felrajzolta Angyalföldet a főváros kulturális térképére, az egyházak is sorra építették templomaikat a 19. század végétől kezdve. A sportegyletek és más civil egyesületek pedig a szabadidő eltöltését tették színesebbé az itt élők számára.
A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre, 1945-ig Horthy Miklós kormányzó felesége után Magdolnavárosnak nevezték. A II. világháborúban a ma már a kerülethez tartozó Újlipótváros a nemzetközi gettó miatt a zsidóüldözés egyik tragikus helyszíne lett. Angyalföld az 1940-es évek derekán a főváros egyik tipikus munkáskerületének számított. Hatalmas gyáraival, a még álló, nyomorúságos barakktelepeivel és a lassan meginduló építkezésekkel egy fokozatosan átalakuló terület képét mutatta. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásakor hozzácsatolták Újlipótvárost és a Nyugati pályaudvar környékét. Ezzel létrejött a mai XIII. kerület. A városrész közel a duplájára nőtt.
A háború és az 1945 utáni megindult mobilizáció ugyan éreztette hatását, az egyes kerületrészek mégis megőrizték korábban kialakult arculatukat. A Pozsonyi út vonzáskörzete teljesen más világ volt külső-Angyalföldhöz képest, amit az is bizonyít, hogy a mai napig az is maradt. Az 1950-es évek végétől megindult lakótelepépítés akárcsak az egész főváros, így a kerület képét is nagyban átrajzolta. Az ipari üzemek visszaszorulása pedig a Váci út és környékét rendezte át, amely folyamat még a mai napig is tart.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.