Amikor a szovjetek pályára állították a Nap első mesterséges bolygóját

Az első holdrakétát egy Vosztok-2 típusú, háromlépcsős hordozórakétával lőtték fel. A Luna-1 volt az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, s végleg elhagyta a Föld körzetét. Feladata az volt, hogy megközelítse a Holdat, s a magával vitt eszközökkel vizsgálja a kozmikus sugárzást, a napszelet, a mikrometeoritokat, az interplanetáris anyagot és a Hold mágneses terét.

A Luna-1 január 3-án 113 ezer kilométerre a Földtől egy patron segítségével nátriumfelhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére. Az így keletkezett gázfelhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni, különösen jól látszott az Indiai-óceán térségéből, s jó lehetőséget nyújtott a csillagászoknak az űreszköz nyomon követésére. A felbocsátástól számított 34 óra múlva, január 4-én az űreszköz megközelítette a Holdat, s mintegy 6 ezer kilométernyire elrepült mellette. Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, a Föld és a Mars között Nap-körüli pályára állt, ezzel a Nap első mesterséges bolygója lett, 450 napos keringési idővel.

A hírkapcsolatot a Luna-1-gyel 62 órán keresztül, a Földtől 597 ezer kilométerig sikerült fenntartani, a kémiai akkumulátorok kimerülésével a kapcsolat január 5-én megszűnt. A Luna-1 töltöttrészecske-méréseiből derült ki, hogy a Föld külső sugárzási övezetének elhelyezkedése erősen függ a naptevékenység mértékétől, s ennek hatására alakulnak a földi magnetoszféra külső részeiben uralkodó viszonyok is. A Luna-1 információinak köszönhető az a felfedezés is, hogy a Holdnak nincs mágneses tere, s így a napszél, a Nap által kibocsátott erős ionizált plazmasugárzás a bolygóközi űrön keresztül közvetlenül éri a Földet. A szovjet holdszonda-sorozatnak 1959 és 1976 között összesen 24 tagját indították el, közülük elsőként a Luna-2 érte el égi kísérőnk felszínét 1959. szeptember 13-án.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban