Amikor a britek egy 1770 kilométer hosszú sövényfalat telepítettek Indiába
2018. január 24. 14:01
Napjainkban már kevesen tudják, hogy Indiát egykor egy több mint másfél ezer kilométer hosszú sövény szelte ketté. A nem mindennapi „építményt” a brit gyarmatosítók azért húzták fel, hogy ezzel nehezítsék az országon keresztülhaladó sócsempészeket.
Korábban
Indiát nem véletlenül nevezték egykor a brit korona ékkövének. A kontinensnyi ország jelentős bevételeket biztosított a Brit Birodalom számára és a buzgó angol hivatalnokok mindig igyekeztek is a lehető legtöbbet kisajtolni. Eme törekvés ékes példája volt annak a belső vámhatárnak a felállítása, amely elválasztotta India sóban gazdag észak-északkeleti területeit, a sótermelésnek szinte teljesen híján lévő nyugati és déli területekről. A sókereskedelem megvámolása pedig érthetően nagy haszont jelentett a Korona számára.
A belső vámhatár felállításával párhuzamosan természetesen azonnal megindult a csempésztevékenység is. A gyarmati hatóságok amennyira tudtak igyekeztek is fellépni ellene: ellenőrző pontokat állítottak fel és őrjáratokat indítottak, de a több mint 4000 km hosszan elnyúló vonalat képtelenség volt biztosan őrizni. Volt, hogy fizikai akadályokkal próbálták akadályozni a csempészek mozgását és szabályos „sáncokat” emeltek száraz faágakból. Ez a megoldás sem bizonyult azonban hatékonynak, lévén hatalmas munkával járt és évről évre meg kellett ismételni.
Nem tudni kinek a fejéből pattant ki végül a megoldás, a 19. század közepére megszületett a nagy ötlet: egy hatalmas, élő sövényt kell telepíteni a vámhatár mentén. A grandiózus vállalkozás megvalósítását azonban számos akadály nehezítette. A szubkontinensen keresztülnyúló vonal különböző pontjain különféle éghajlati viszonyok uralkodtak, míg sok helyen a talaj volt alkalmatlan növények ültetésére – vagy azért mert túl száraz volt, vagy azért mert a folyók áradása akadályozta ezt meg.
A britek azonban kitartónak bizonyultak. Szorgalmasan kisérleteztek szilvafával, fügekaktusszal, bambusznáddal és más helyi növényekkel, hogy minden területen megtalálják az alkalmasat. A száraz helyeken árkokat ástak, hogy jobb talajhoz jussanak, az árvizes helyeken pedig töltéseket emeltek.
A megfelelő háttérmunkával a sövény végül nőni kezdett. Minden egyes mérföldre átlagosan 250 tonna tüskés bozótot és egyéb szerves anyagot kellett odahordani a munkálatokon dolgozóknak, hogy évek megfeszített munkája után végül megszülessen az 1770 km hosszúságban elnyúló, átlagosan 3,6 méter magas és 4,2 m vastag zöld fal.
A munka azonban ekkor sem állhatott meg. A kinőtt sövényt hol fehér hangyák, hol bozóttüzek pusztították. Természeti katasztrófák, sáskajárás és egyéb paraziták mindig gondoskodtak róla, hogy legyen elég tennivaló. Előfordult, hogy a sövény egy részébe patkányok költöztek be, amelyek ellen a britek kóbor macskákat vetettek be.
Hasonlóan bármely ember építette fizikai akadályhoz, természetesen az indiai nagy sövény sem bizonyult áthatolhatatlannak. Egyes csempészek sikerrel találták meg a megmaradt hiányokat, de előfordult, hogy a fák ágait kihasználva keresztülmásztak rajta, sőt az is, hogy egyszerűen keresztülhajították a sóval töltött zsákokat a túloldalon várakozó bűntársaiknak.
Az állandó fenntartási nehézségek miatt a gyarmati kormányzat végül 1879-ben feladta a projektek. Az indiai nagy sövény így mára szinte nyomtalanul eltűnt. Emlékét már csak a legidősebbek őrzik, akik még saját szemükkel láthatták itt-ott a gyorsan pusztuló maradványokat. A sövény nyomvonala azonban, ha rejtetten is, de máig jól látható. Az építkezések során a nehéz terepekre felhúzott töltések a 20. században kiváló alapot biztosítottak a kiépülő indiai úthálózat számára is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.