A templomosok kincsét rejthetik az Izraelben felfedezett alagutak

Az alagútrendszerre több évi ásatásokat követően derült fény, a kutatók most lézer alapú távérzékeléses (LIDAR) rendszer segítségével vizsgálják meg. A feltételezések szerint a föld alatti járatok összeköthették a templomosok akkói erődítményét a város kikötőjével.

„E harcos szerzetesek számos legenda tárgyai, kincsük pedig úgyszintén” – mondta el a kutatás vezetője, Albert Lin, a Kaliforniai Egyetem és az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society) kutatója.

„A keresztes hadjáratok idején a templomosok Istenért, aranyért és dicsőségért küzdöttek. Valahol Akkó mai városában fekszik főparancsnokságuk, és talán kincsük is” – tette hozzá.

Akkó felett körülbelül száz évig uralkodott a lovagrend, miután Jeruzsálem 1187-es elestével elveszítették addigi központjukat. Az új felfedezés óta a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a templomosok legendás aranya valahol ezekben a járatokban lehet.

Miután 1187-ben Szaladin egyiptomi szultán elfoglalta Jeruzsálemet, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király vezetésével 1189-ben újabb hadjárat indult visszavételére, melynek első lépése a tengerparti Akkó bevétele volt, itt aztán a templomosok rendezték be megerősített főhadiszállásukat.

Habár a harmadik keresztes hadjárat során Jeruzsálemet végül nem tudták visszafoglalni, a tengerparti hódításokat megtarthatták, Szaladin pedig garantálta a keresztény zarándokok biztonságát a szent városban.

A szerzetesi fogadalmat is tevő templomosok koruk legjobban képzett harcosai között voltak, és terjeszkedésükhöz sikeresen nyertek pénzbeli támogatást szerte Európában. A rendet 1312-ben feloszlatta V. Kelemen pápa, miután a pápaság és IV. (Szép) Fülöp francia király hosszú konfliktusának központjába kerültek, azonban legendás kincsük sosem került elő.

A kutatók igyekeznek azonban a realitások talaján maradni: egyelőre semmiféle konkrét bizonyíték nem mutat arra, hogy Akkóban nagy mennyiségű arany lenne elrejtve.

Akár létezik a kincs, akár nem, kétségtelenül értékes felfedezésről van szó, a LIDAR segítségével pedig károkozás nélkül részletesen felderíthetővé válnak a rejtélyes járatok.

Nemrégiben Kambodzsában ausztrál kutatók tettek nagyszabású felfedezést a LIDAR technológia segítségével: a Khmer Birodalom korai fővárosát, Mahendraparvatát fedezték fel a levegőből.

A nehezen megközelíthető helyen számos aknamező található, amelyeket a hírhedt Pol Pot diktatúrája idején helyeztek el a dzsungelben.

A LIDAR révén azonban a vastag lombkorona ellenére biztonsággal kijelenthetővé vált, hogy a sokáig vitatott létezésű várost sikerült megtalálniuk. Az új technika segítségével a régészet horizontjai egyre tovább bővülnek a világ minden táján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"