Kínzás, árulás és máglyahalál: a templomos lovagrend vége
2019. március 20. 16:24 Múlt-kor
Hogyan történhetett, hogy a történelem egyik leggazdagabb és legerősebb lovagrendjének tagjai beismerték egy sor kitalált bűn elkövetését, és hogyan tudta a francia uralkodó bámulatos sebességgel felszámolni a rendet?
Korábban
A király célkeresztjében
A templomos lovagrend a 14. század elejére Európa-szerte híres volt harciasságáról, gazdagságáról és katonai erejéről. A rend híresen helytállt a keresztes hadjáratok során, és kizárólag a pápának engedelmeskedett. Ez igencsak szemet szúrt IV. (Szép) Fülöp francia uralkodónak, aki kincstárának kipótlására már többször célba vette egyes csoportokat királyságában – most a templomosokra akart sort keríteni, akikben nem csak a pénzszerzés lehetőségét, de hatalmára leselkedő fenyegetést is látott.
Fülöp többször fordult már hirtelen ártatlanok ellen uralkodása során. 1292-ben letartóztatta az országban tartózkodó lombard kereskedőket, elvette vagyonukat, és francia polgári címet vásároltatott azokkal, akik maradni kívántak. 1306-ban több mint 100 000 francia zsidót tartóztatott le, akiktől szintén elkobzott minden vagyont. Ők azonban egyáltalán nem maradhattak: halálbüntetés terhe mellett egy hónapjuk volt elhagyni Franciaországot.
A templomosok esetében azonban továbbra is ott állt Fülöp útjában a pápa, akinek védelmét élvezték. VIII. Bonifác pápa „Krisztus rettenthetetlen harcosaiként” dicsérte őket, ő azonban hamarosan, a fennmaradt források szerint – miután Fülöp emberei 1303 őszén letartóztatták és terrorizálták, majd szabadon engedték, heteken belül – meghalt. Az utódját, a rövid uralkodású XI. Benedeket követő újabb pápa, V. Kelemen Fülöp irányába jóval engedelmeskedőbb volt, mivel maga is francia volt. A templomosok üldözése elől elhárultak az akadályok.
1307. szeptember 14-én Fülöp megkezdte a művelet előkészítését: pecséttel lezárt parancsokat küldött tisztjeinek szerte az országban, amelyeket október 12-én estig nem volt szabad felbontaniuk. A parancs arra vonatkozó intézkedéseket tartalmazott, hogy a Franciaországban tartózkodó mintegy 5000 templomost mind letartóztassák.
Habár a rend tagjai szegénységi fogadalmat tettek és ennek megfelelően éltek, maga a rend óriási vagyont halmozott fel az évtizedek során – több flottányi hajója volt, és hatalmas birtokai Európa-szerte. Annak ellenére, hogy elsősorban lovagrendként ismertek, a rend tagjainak csupán töredéke volt harcos. Sokan voltak köztük papok, illetve „szolgáló testvérek”, akik számos funkciót betöltöttek. A 14. század elejére számos tag szinte bankárként működött. Londonban külön hitelező és letéti irodát működtettek, és Európa-szerte rájuk bízták aranyukat, ezüstjüket és ékszereiket királyok, nemesek és kereskedők egyaránt. A templomosokhoz jöttek sokan kölcsönökért, vagy hogy ha más országban kellett valakihez pénzt juttatniuk – a jelek szerint a rend még az utazási csekk egy korai változatával is előrukkolt.
A kémek dossziéja
Mindazonáltal a rendet ekkoriban is elsősorban harcosokként tartották számon, így a Fülöppel együttműködő Kelemen pápa 1306 végén egy újabb keresztes hadjárat megtervezésének ürügyével hívatta magához Jacques de Molay-t, a rend nagymesterét. Molay számára a kérés nem tűnt a valóságtól elrugaszkodottnak. A Ciprusról induló nagymester 1307 elején érkezett Franciaországba 60 lovag kíséretében, és a következő hónapokat tanácskozások sorával töltötte, a pápával és a királlyal egyaránt. V. Kelemen és IV. Fülöp azt terjesztették elő, hogy a templomosokat más lovagrendekkel (mint például az ispotályosokkal) összevonva egy erősebb szervezetet lehetne létrehozni. Molay ezzel nem értett egyet, mondván, a külön rendeknek megvannak a külön feladataik (Fülöp szándéka ezzel a tervvel az lett volna, hogy a pápa alá tartozó lovagrendek összevonásával saját maga váljon azok vezérévé, így hatalmát a pápáé fölé emelje).
A tanácskozások hónapjai alatt a király titkos ügynökei a legkülönfélébb sötét híreszteléseket terjesztették a templomosokról, miközben kémjei megkíséreltek beépülni a rendbe, és egy sor obszcén vádat gyűjtöttek össze, amelyeket aztán felhasználhattak a rend ellen. A vádak többsége volt templomosoktól és a rend egyéb haragosaitól származott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.