A nők meghatározó szerepét mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Házának két kiállítása
2024. július 26. 12:20
„Nők, szépség, erő, sokszínűség, kitartás és tehetség – talán ezek a szavak, amelyek a leginkább összekötik, és kifejezően jellemzik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony és a Magyar Zene Háza Dívák és Ikonok című kiállításait" – emelte ki Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a két intézmény között kötött együttműködéssel kapcsolatban. Hozzátette: "Az egymás kiállításait megtekintő látogatók számára kedvezményes belépőjegyet biztosít a két intézmény július 25. és augusztus 25. között."
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállítása (Kép forrása:Facebook/ Magyar Nemzeti Múzeum)
Korábban
A két múzeum a jegypénztáraikban értékesített, teljes árú belépőjegyek vételárából kölcsönös kedvezményt biztosít, így a látogató az adott kiállításra a másik intézményben váltott (online vagy a pénztárban vásárolt) jegy bemutatásával 20 % kedvezményt kap.
De az együttműködés itt nem áll meg: a két intézmény a tárlatok népszerűsítése érdekében a kommunikáció területén is együttműködik. A kiállítások között szintén összekötő kapocs, hogy a Magyar Menyasszony kiállítás kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész több szakértői tárlatvezetést tart a Dívák és Ikonok kiállításon. – ismertette a főigazgató.
A két kiállítás több ponton is találkozik, mindkettő látványos, egyedülálló, és fókuszukban a nők állnak.
A MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című időszaki kiállításban több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg féltve őrzött ruháikon, kellékeiken, szerelmes leveleiken keresztül, és mind a női szerepek és a házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek. A kiállítás az elmúlt 500 év házasságtörténetén vezeti keresztül a látogatót, a XVI. századból, egy olyan korból indulva, amelynek történetét jobbára férfiak írták.
A rendkívül sokszínűen illusztrált tárlat egyszerre világít rá arra, hogy a nők szerepe fontosabb volt, mint az a történetírók rostáján átszűrődik, illetve arra is, hogy miként változott az elmúlt öt évszázadban a nők társadalmi szerepe, és harcolták ki maguknak saját sorsuk alakulásának jogát, lehetőségét. A tárlat múzeumi gyűjteményekből és közösségi felajánlásokból építkezik, így a történelmi személyek mellett megjelennek a jelenkor emberei és az ő történeteik is.
A Magyar Zene Háza Dívák & Ikonok című kiállítása Rihanna, Billie Eilish, Björk, Lady Gaga, Whitney Houston, Janelle Monáe, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Maria Callas, Edith Piaf és még sok más meghatározó előadóművész személyes történetén – és eredeti fellépőruháin, jelmezein – keresztül mutatja be a dívák rendkívüli erejét és kreativitását.
A Dívák & Ikonok kiállítás a Magyar Zene Házában (Kép forrása: Facebook/ Magyar Zene Háza)
A nagyszabású kiállítást a világ legnagyobb iparművészeti és designmúzeuma, a londoni Victoria and Albert Museum rendezte. Az eredeti helyszínen 2024 áprilisában zárt a tárlat, majd utazókiállításként először a Zene Házában látható szeptember 15-ig, ezt követően pedig a világ több fontos múzeumában is bemutatják. A tárlat a meghatározó dívák történetébe ad betekintést az operavilág nagyjaitól és némafilmsztároktól kezdve a mozivászon hírességein át napjaink világsztárjaiig.
A Dívák & Ikonok tárlat eredeti dramaturgiája kiemelkedő magyar művészek (többek között Karády Katalin, Medveczky Ilona, Cserháti Zsuzsa, Péterfy Bori) élettörténetével is kiegészült – mesélte Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója.
A meghatározó női előadóművészek mellett néhány emblematikus férfi sztár (Elton John, Freddie Mercury, Prince, Kóbor János, Demjén Ferenc) is megjelenik, akik amellett, hogy ikonná váltak, hatott rájuk a dívák világa is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
