2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A náluk sokkal sárosabbak vallomásai küldték a villamosszékbe Julius és Ethel Rosenberget

2021. január 29. 08:30 Múlt-kor

Több ezer amerikai katona vére

Rosenbergék ragaszkodtak ártatlanságukhoz, azonban az ügy legtöbb szereplője –Elitchertől kezdve Sobellen és Greenglasson át Harry Goldig – különböző vádalkuk keretében gyakorlatilag mind ellenük vallott. A szovjet atombomba ténye, valamint a napok alatt világhírűvé váló kémkedési ügy révén valóságos tömeghisztéria keletkezett az Államokban, ahol minden bokor rejtekében egy-egy kommunista ügynököt véltek látni.

A „főinkvizítor” szerepében tetszelgő Joseph McCarthy szenátor tökéletesen lovagolta meg a kínálkozó pillanatot. A kémkedés mellett több ezer amerikai katona Koreában bekövetkezett halálának felelősségével is megvádolták a házaspárt.

Bár ezt ma már megalapozatlan túlzásként egyetlen bíró sem fogadná el, az érvelés az 1950-es évek lélektanába kitűnően belefért. Hiszen – ahogy Irving Kaufman bíró az ítélet indoklásában is fogalmazott – az atomtitok szovjet kézre juttatása további amerikaiak tízmillióit sodorta veszélybe, ráadásul a szovjet atombomba hiánya esetén teljesen másként alakulhatott volna a koreai krízis is.

A bíróság végül 1951 áprilisában halálra ítélte Ethel és Julius Rosenberget. A házaspár védelmében felszólalt Jean Cocteau, Jean-Paul Sartre, Pablo Picasso, Albert Einstein, Bertolt Brecht és XII. Piusz pápa is, mondván: a vád főként a vádalkukkal lekenyerezett „besúgók” vallomásain alapult, konkrét tárgyi bizonyítékok nélkül. Eisenhower elnök azonban hajthatatlan volt, a kommunistákkal és a belső ellenséggel szembeni irtóhadjárat csúcsán kegyelemről szó sem lehetett.

A Rosenberg-házaspárt végül hosszú jogi csatározások után, 1953. június 19-én naplementekor végezték ki. Julius és Ethel Rosenberg volt az Egyesült Államokban az első két civil személy, akiket kémkedésért halálra ítéltek. Továbbá a Lincoln elleni merénylet miatt elítélt Mary Surratt után Ethel volt az első nő, akit halálba küldtek Amerikában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az RDSZ–1 detonációjaEthel RosenbergAz FBI ügynökei kísérik Julius Rosenberget a nyomozószerv épületébe 1950. július 17-én. Ezt követően szállították át a hírhedt Sing-Sing börtönbe.Ethel és Julius Rosenberg csókja a rabszállítóban nyilvános elítélésük után New Yorkban.Demonstrálók gyülekeznek a New York-i Pennsylvania Station vasútállomáson 1953. június 18-án, hogy Washingtonba utazva tüntessenek Ethel és Julius Rosenberg halálos ítélete ellen

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár