2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A náluk sokkal sárosabbak vallomásai küldték a villamosszékbe Julius és Ethel Rosenberget

2021. január 29. 08:30 Múlt-kor

Váratlan lehetőség

Julius Rosenberg egy Oroszországból származó lengyel zsidó családban született New York-ban. Zsenge fiatal korától érdeklődött a kommunista eszmék iránt, így nem is volt kérdés, hogy belépjen-e a New York-i Kommunista Ligába. Itt ismerkedett meg a nála három évvel idősebb, színésznői ambíciókat dédelgető, ám végül egy hajózási társaságnál titkárnőként elhelyezkedő Ethel Greenglass-szal. 1939-ben kötötték össze életüket, és – mint később kiderült – a haláluk napját is.

Villamosmérnökként Julius az amerikai hadsereg szolgálatába állt, később az Emerson műszaki vállalat kutatójaként tevékenykedett, így számos katonai-műszaki titokhoz fért hozzá. Ideológiai beállítottsága révén hamar megtalálta őt Szemjon Szemjonov, az NKVD kéme, aki egyes kutatások szerint mindössze pár nappal az 1941. decemberi Pearl Harbor elleni japán támadás után szervezte be. A műszaki szakértő az évek során számos modell, például a Lockheed P–80-as gép tervrajzait is átadta az NKVD összekötőinek, és rendszeresen szállított anyagokat a Nemzeti Repülésügyi Tanácskozó Testület különböző bizalmas iratai közül.

A vissza nem térő alkalom 1944 nyarán jött el, amikor sógorát, David Greenglasst 1944 nyarán előbb Tennessee-be, majd onnan pár hét múlva Los Alamosba küldték, hogy a szigorúan titkos Manhattan-terven, azaz az atombomba kifejlesztésén dolgozzon. Greenglass – Rosenberg lelkes közreműködése révén – maga is szimpatizált a kommunista eszmékkel. Több tudóstársukhoz hasonlóan ők sem tartották helyes döntésnek, hogy az Egyesült Államok nem oszt meg minden információt szövetségesével, a Szovjetunióval, és az atomtitok egyedüli ura lesz.

A Robert Oppenheimer, Niels Bohr és George Kistiakowsky mellett dolgozó Greenglass már 1945 januárjában, New York-i eltávozása alkalmával a titkos folyamatokról készült vázlatokat és egy, a beszervezhető egyénekről készült névsort adott át sógorának. Mivel a kézírása hagyott maga után némi kívánnivalót, a testvére, Ethel gépelte be az információkat. Egyes kutatások szerint e titkárnői tevékenységnél tovább nem jutott a kémkedésben Rosenberg felesége, így későbbi kivégzése sem lehetett jogszerű.

A következő években Julius Rosenberg nem tétlenkedett. Egyrészt ellopta az Emerson Radio Corporationtól az atombomba gyújtószerkezetének egyik alkatrészét, és azt átadta a szovjeteknek, másrészt szorgalmasan szervezett be újabb és újabb embereket New York és Ohio államokból. Így került a hálózatba az amerikai kommunista párt tagja, Morton Sobell, és rajta keresztül Max Elitcher, aki egy rakétatechnológiai kérdésekkel foglalkozó vállalatnál dolgozott, s ezt követően rendszeresen szolgáltatott adatokat Rosenbergnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az RDSZ–1 detonációjaEthel RosenbergAz FBI ügynökei kísérik Julius Rosenberget a nyomozószerv épületébe 1950. július 17-én. Ezt követően szállították át a hírhedt Sing-Sing börtönbe.Ethel és Julius Rosenberg csókja a rabszállítóban nyilvános elítélésük után New Yorkban.Demonstrálók gyülekeznek a New York-i Pennsylvania Station vasútállomáson 1953. június 18-án, hogy Washingtonba utazva tüntessenek Ethel és Julius Rosenberg halálos ítélete ellen

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár