Titkok és árulások: a Rosenberg-házaspár útja a villamosszékig
2021. január 29. 08:30 Múlt-kor
Kinek tartozott Sztálin nagyobb hálával: az atomkémeknek vagy a saját tudósainak? Pontosan milyen információkat kaptak a szovjetek, és mennyire tudták ezeket hasznosítani atomprogramjuk során? Mennyire volt jogos a Rosenberg-házaspár, de leginkább a feleség, Ethel villamosszék általi kivégzése? Miért nem került rács mögé számos amerikai tudós, akik olykor lelkiismeretei okokból kopogtattak a szovjetek ajtaján, ugyanis nem tartották helyénvalónak, hogy az USA monopóliummal rendelkezzen az atomfegyverek terén? Számos olyan kérdés, amelyre lehet, hogy száz év múlva sem találhatunk megnyugtató választ.
Korábban
Az amerikai sokk
Amikor Truman a potsdami konferencián eldicsekedett egy addig példátlan rombolóerejű amerikai fegyverről, Sztálin nem tűnt meglepettnek, ugyanis pontosan tudta, mit rejtegetnek előle szövetségesei. Hirosima és Nagaszaki után már meg is értette, miért olyan fontos az atombomba tulajdonlása, hiszen alapjában fogja meghatározni a háború utáni politikát.
Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, előnyük még évekig, talán évtizedekig behozhatatlan, ezért is érte őket villámcsapásszerűen a hír: az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.
Az RDSZ–1 vagy más néven Első Villámlás fedőnevű, 22 kilotonnás kísérleti eszköz szinte tökéletes másolata volt az amerikai Fat Man bombának, amely több tízezer, Nagaszakiban lévő ember életét oltotta ki.
Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U–2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.
A TASZSZ szovjet hírügynökség végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával. A világháború végét övező eufóriának gyorsan, már 1945-1946-ban véget vetett a kialakuló hidegháborús krízis, az egyre feszültebbé váló hangulatnak pedig korántsem tett jót a szovjet atombomba híre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- A nemesi osztály válságát vitte színpadra a katolikus egyháztól elforduló Csiky Gergely tegnap
- A mártíromság színeibe öltözve halt meg Mária, a skótok királynője tegnap
- Mozgó Múzeum: retró Ikarusokat állít szolgálatba a Közlekedési Múzeum tegnap
- Sisinek írt köszöntőlevél és egy korai Louis Vuitton-darab is gazdára talált a BÁV 82. Művészeti Aukcióján tegnap
- Életképtelennek minősítette országa falvait a Kárpátok Géniusza tegnap
- Földönkívülieket, titkos fegyverkísérletet és a KGB-t is sejtették egyesek a Gyatlov-rejtély hátterében tegnap
- Ahol a Loire és a Tisza találkozik: ismét várja a látogatókat a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Már a 17. században megmérte a fény sebességét Ole Rømer 2023.12.07.
