A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
2021. augusztus 1. 17:00 Múlt-kor
Korábban
Egy hegyvidéki misszió kezdete
909-ben egy magát Muhammad utódjának tartó lázadó, Abdullah al-Mahdi Billah (873 – 934) lépett fel, és ragadta magához a hatalmat Ifrikijában, amely körülbelül a mai Tunézia területén található. Ő és örökösei páratlan sikerrel hódították meg a korabeli muszlim világ jelentős részét, uralmuk súlypontja Egyiptom lett.
Hogy a Mohamedtől való származásukat kihangsúlyozzák, magukat Fátimida dinasztiának nevezték el. Az iszmáilita siítákhoz tartozó Fátimidák komolyan vették a missziós tevékenységet, ami ahhoz vezetett, hogy mind a szunniták, mind pedig a tizenkettes síiták komoly ellenérzéseket tápláltak irántuk. Köreikben a Fátimidák a gonoszság és a feslett erkölcs megtestesítői voltak.
Az iszmáilitákon belül egy újabb örökösödési kérdés okozott szakadást. Al-Musztanszirnak, a kilencedik Fátimida kalifának az idősebb fia lett volna a jogos örököse, a nagyvezíre azonban a fiatalabbat támogatta és sikerrel emelte trónra.
Az idősebb fiú, Nizar al-Musztafa azonban fegyvert ragadott, hogy érvényt szerezzen az örökségének, ám vereséget szenvedett, elfogták és kivégezték. Az iszmáiliták egyiptomi, szíriai és jemeni képviselői elismerték a változást, azonban az iraki és a perzsa ág Nizár öröklését támogatták.
A Fátimidák missziós tevékenységének keretében tanították ki Haszan-i Szabbáht (1050 k. – 1124), egy perzsiai születési férfit, aki később visszatért a mai Irak északi részére, hogy ott terjessze az iszmáilita tanokat. 1090-ben elfoglalta a később hírhedtté vált Alamut erődjét. Ez egy tudatos stratégia volt a részéről, mivel zömmel ellenséges környezetben kellett működnie, egy olyan területen, ahol az iszmáilita tanok nem vertek gyökeret.
Amikor 1095-ben Nizárit kivégezték, Haszan-i Szabbáh megszakította a kapcsolatot az egyiptomi uralkodóházzal, és a nizáritákon belül új rendet alapított.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap