Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
2016. szeptember 30. 13:13
Korábban
A szocialista „bekerítés”
Agitátorok érkeztek 1960 telén Csongrád megyébe, ahol egy, a téeszesítés ellen tiltakozó parasztot pisztollyal fenyegettek meg, üldözték a nagy hóban, többször utána lőttek, majd egy tanyán alaposan meg is vertek. Ráadásul megtiltották, hogy mentőt hívjanak neki Szegedről, mesélte el Ö. Kovács József, az MTA kutatója a magyar kollektivizálás egyik legjellemzőbb dél-alföldi példáját, amely korántsem volt egyedülálló. A „Szocialista bekerítés.” A kollektivizálás befejezése, 1958-1961 című előadásában kifejtette, hogy a radikális, brutális, gyors és erőszakos, valamint terrorisztikus eszközökkel a kommunista hatalom végül elérte a célját.
Mint kifejtette, a parasztság, mint meghódítandó egység szerepelt Kádárék listáján, hiszen már évek óta ellenpolitikai bázist képviseltek. A tulajdonfosztással induló proletarizáció azonban kudarcokkal indult, és 1956 végére alig maradt néhány száz termelőszövetkezet. Ám a teljes kollektivizálás programját 1957-ben újra a zászlójukra tűzték. 1958 második felére végrehajtották a megtorlási akciók többségét (Nagy Imréék kivégzése, az egyház megtörése), Ö. Kovács szerint ennek ellenére is csupán egy igen koncentrált, 1959-1960 közé eső kampánnyal tudták beterelni a parasztságot a téeszekbe.
Tevékenységük során nem riadtak vissza a verbális vagy pszichikai presszionálástól, az adminisztrációs fenyegetéstől, de a fizikai erőszaktól sem, még akkor sem, amikor egyre több téesz elleni tüntetés alakult, ahol a parasztság tömegei kezükben a kilépési nyilatkozattal követelték az engedélyt a téesz elhagyására. Mint később a konferencia levezető elnöke, Marjanucz László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője megjegyezte: Kádár ugyanazt csinálta, mint Rákosi, csak másként – Rákosi a statisztikai győzelmeket, valamint a parasztok pokollá tételét tartotta célra vezetőnek, míg Kádárék kombinálták mindezt az előnyök kihangsúlyozásával. Ö. Kovács végül megjegyezte: a kollektivizálás az emberi munkaerő fejlesztése helyett egyértelműen annak gyengítését eredményezte, ugyanakkor győzelemmel ért fel a kormányzat számára, hogy a parasztok a kollektivizálás után már nem jelentettek többé egyházi bázist.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap