A legősibb észak-európai települések nyomában
2025. február 27. 17:03 Múlt-kor
Az Inrap (Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet) feltárást végzett a Soleil levant utcában, közvetlenül a Carpentier-kőfejtő közelében, amelyet 1983 óta műemlékként tartanak nyilván. Ebben a kőfejtőben a bifaces (kétélű kőeszközök) felfedezése a 19. század közepén hozzájárult Jacques Boucher de Perthes által az „özönvíz előtti ember” létének bizonyításához. A Somme folyó által lerakott üledékekben nagytestű növényevők maradványai és néhány műtárgy került elő, amelyek több mint félmillió évvel ezelőtti emberi jelenlétre utalnak.

Szakóca (Forrás: inrap.fr)
Korábban
Abbeville és a Somme-völgye: az őskori leletek bölcsője
A Somme folyó völgye világszerte híres gazdag őskori leleteiről. A 19. században a Somme-völgyében találták azokat a legkorábbi leleteket, amelyek először tették lehetővé az emberi fosszíliák – vagyis az emberi maradványok – korának pontos meghatározását.
Ez fontos tudományos mérföldkő volt, mert addig nem tudták, hogy az emberi fosszíliák milyen régiek lehetnek. A Somme-völgyében talált leletek (csontok, kőeszközök) alapján a kutatók – köztük Boucher de Perthes – elsőként ismerték fel, hogy az emberiség története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Ez a felismerés alapjaiban változtatta meg az ember eredetéről alkotott tudományos elképzeléseket.
Itt határoztak meg két jelentős őskori kultúrát és jellemzőiket: az acheuli kultúrát (Saint-Acheul – Amiens) és az abbeville-i kultúrát (Abbeville-i kőfejtők: Carpentier-kőfejtő, Léon-kőfejtő stb.). A korabeli aktív kőfejtőkből számos fontos lelet került elő, mind a folyóvíz által lerakott alluviális üledékekből, mind a szél hordta löszrétegekből.

Különleges helyszín
Különös jelentőséggel bír Abbeville városa, amely Boucher de Perthes munkásságának köszönhetően vált az őskorkutatás egyik legfontosabb helyszínévé. Az olyan híres lelőhelyek, mint a Carpentier-kőfejtő, a Champ de Mars, a Moulin Quignon vagy a Menchecourt, joggal emelték a várost az „őskor kutatás bölcsője” rangjára. A Moulin-Quignon területen a Francia Természettudományi Múzeum (MNHN) végzett kutatásokat, melyek során 670 000 éves pattintott kovakövek kerültek elő, világszinten is kiemelkedő figyelmet keltve. Az újabb felfedezések lehetőséget nyújtanak a korábbi leletek újraértékelésére a modern tudományos eredmények tükrében.
A védett helyszín szomszédságában
A Soleil levant utcában végzett régészeti feltárás 2024 decemberének végén zárult le, bár a végleges eredmények még nem születtek meg. Előzetesen azonban kimutathatóak a rétegtani összefüggések a közeli, műemlékként védett Carpentier-kőfejtő geológiai szelvényeivel.
Az alsó paleolitikum idején a vizsgált terület közvetlenül a Somme folyó partján húzódott, mely ma már mintegy 2 km-re található. A feltárás során mintegy 600 000 éves folyóvízi (fluviális) löszrétegeket azonosítottak, amelyek felett 550 000 éves homok- és kavicsrétegek találhatóak. Ezekből a rétegekből acheule-i típusú bifaces-ek (kétélű kőeszközök) kerültek elő, értékes adalékot nyújtva az emberi jelenlét történetéhez.
A felfedezett rétegtani sorrend nagyfokú hasonlóságot mutat a Soleil levant utcai lelőhely üledékeivel, lehetővé téve a leletek korának előzetes becslését. A pontosabb kormeghatározás érdekében további mintavételek zajlanak.
Egy régészeti kirakós darabjai
Abbeville és környéke kiemelt jelentőségű kutatási terület a legkorábbi őskori időszak vizsgálatában. A Soleil levant utcai ásatások során feltárt rétegek Franciaország legősibb régészeti leletei közé tartoznak.
Az itt előkerült tárgyakat érdemes összevetni a szomszédos Carpentier-kőfejtő és a Moulin Quignon helyszínein talált leletekkel. E kutatások együttesen, mint a kirakós darabjai, segítenek rekonstruálni Észak-Franciaország legelső emberi településeinek történetét.
Az INRAP közlése alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59