Lascaux-i barlangrajzok: kamaszok kincskeresésének indult, világra szóló felfedezés lett belőle

A turisták előtt 1948-ban nyílt lehetőség a barlangrajzok megtekintésére, aminek hét év múlva súlyos következményei lettek. Ekkor figyeltek fel rá ugyanis, hogy a látogatók által kilélegzett szén-dioxid a falon lévő vízpárában feloldódva savas kémhatást kelt. Ennek megszüntetésére légcserélő rendszert építettek be. 1960-ban azonban újabb aggasztó fejlemény történt: megjelent az úgynevezett „zöld betegség”: a kilélegzett szén-dioxid, a mesterséges világítás és a viszonylag magas hőmérséklet kombinációja az algák elszaporodását eredményezte. Ezen a három évvel később üzembe helyezett ózonszűrő készülék sem tudott segíteni.

Ekkor André Malraux, Franciaország kulturális minisztere – helyesen felismerve a veszélyt –  drasztikus lépésre szánta el magát: a barlang látogatását megtiltotta a turisták számára. A kutatók minden erejükkel az eredeti állapot visszaállításán és konzerválásán kezdtek el dolgozni és a barlang szellőztetési rendszerének átalakításával ennek feltételeit sikerült is megteremteniük. Ugyanakkor nem feledkeztek meg a felfedezést övező érdeklődésről sem. Már az 1970-es években hozzáláttak a rajzok másolatának elkészítéséhez: Lascaux II-t 1983-ban nyitották meg. Az első reprodukciókat évente több százezren keresték fel. Emellett Lascaux III. néven a világot bejáró vándorkiállítást indítottak útjára.

A lezárással az őskor egyik legjelentősebb „vizuális mesekönyve” már biztonságba került, de az egyre nagyobb turistaforgalom a barlangra és környezetére még így is nagy veszélyforrást jelentett. A Lascaux-domb természeti környezetének védelme és a barlangok szennyeződésének csökkentése érdekében a hatóságok korlátozták a dombra való bejutást és a parkolót távolabb helyezték a barlangok karsztos környezetétől. 2014 óta pedig tilos a járművek forgalma a barlanghoz vezető úton, a dordogne-i megyei tanács a telephely megközelítése érdekében elkerülő utat épített.

A barlanggal kapcsolatos legnagyobb fejlemény a közelmúltban a Lascaux IV.-nek nevezett Nemzetközi Barlangművészeti Központ megnyitása volt, amely az eredeti barlang 3D-s virtuális „bejárását” teszi lehetővé. Míg Lascaux II. a festmények másolatát, addig a Lascaux IV. kiállítás a barlang teljes reprodukcióját mutatja be, mintegy 8500 m2-nyi területen. A nemzetközi projektben egy magyar régészeti cég is részt vett.

A 2016-tól látogatható komplexumban korunk legmodernebb eszközeivel és a virtuális valóság segítségével próbálják meg előállítani azt az élményt, amit a négy francia fiatal átélhetett 80 évvel ezelőtt, a barlang felfedezésekor.

A digitalizáció fejlődése lehetővé tette a még jobb minőségű 3D-s modellezést, 2012-2014 között ezeket az eredményeket és egy sokkal jobb felbontású 3D-s szkennert felhasználva kezdték el az adatokat összegyűjteni a barlang új 3D-s modelljének elkészítéséhez. A fejlődést érzékelteti, hogy míg 2003-ban 6,5 millió pixeles képet tudtak készíteni, ugyanez a pixelszám 2012-ben már 25 és 32 millió közötti volt.

Interaktív, digitális eszközök – például különféle modellek, videoprojektorok, 3D-s mozi, a gyerekek számára kifejlesztett tabletek – segítségével válnak megismerhetővé a festmények elkészítéséhez használt technikák, tágabban pedig a környék természeti és történelmi jelentőségére is fény derül. A 150 méter hosszú, 70 méter mély és 8 méter magas térben a párás levegő, félhomály és tompa hangok járulnak hozzá az élmény teljesebbé tételéhez.

Mindez nemcsak a barlang „újrateremtéséhez”, hanem a kutatáshoz is nagyban hozzájárult, segítette például az éghajlati evolúció tanulmányozását az üreg belsejében. A 2010-es években két nagy kutatási projektet hajtottak végre (2009–2011 és 2014–2017 között), amelyek célja a mikrobiológiai ökológiájának jobb megértése volt.

Lascaux-ban – akárcsak a hasonló történelmi emlékhelyek esetében is – a megóvás és a hozzáférhetőség versenyzik egymással. A turizmushoz való viszony ambivalens, hiszen egyszerre cél odacsalogatni és távol tartani a tömeget. Ezt amennyire a technológia lehetővé teszi, kiváltja Lascaux IV., de még a legprofesszionálisabb effektek, élmény- és hatásgerjesztők sem tudják megteremteni az autentikusság élményét. Egy műtárgymásolat lehet bármennyire megtévesztő, sosem lesz azonos az eredetivel.

Ugyanakkor ez a lemondás szükséges ahhoz, hogy az olyan helyek és alkotások, mint a barlangrajzok fennmaradhassanak. Kulturális és történelmi örökségünk felelősségteljes gondozása a virtuális technológiáknak köszönhetően ma már közel sem jelenti az élménytől való megfosztást, vagy annak jelzésszerű, tökéletlen másodpéldányával való megelégedést. Ez napjainkban – az eredetiség megtapasztalásának élményétől eltekintve – egy elképesztő időutazás megvalósulását jelenti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából