A lábtörés, amely megváltoztatta a történelmet
2017. szeptember 27. 08:36
Ha 1521. május 20-án a Pamplona fellegvárát ostromló francia hadsereg egyik ágyúja nem találja el az erődítmény egyik védőjének lábát, a történelemkönyvek lapjairól valószínűleg hiányoznának a jezsuita rendről szóló részek.
Korábban
A sérülés elszenvedőjét, az ifjú baszkföldi nemes Íñigo López de Loyolának hosszú lábadozása során egyetlen szórakozása maradt: az olvasás. Bár az ifjú nemes kezdetben idegenkedve vett kézbe az otthonában a polcokon sorakozó 13. és 14. századi vallásos munkákat, a könyvek végül teljesen megváltoztatták az életét. A boldogulását addig a kasztíliai királyok szolgálatában kereső Ignác hatásukra úgy döntött, ezentúl egy nagyobb, égi hatalmat fog szolgálni.
1534-ben hat, hozzá hasonlóan a párizsi egyetemen tanuló diáktársával együtt alapította meg a Jézus Társasága néven ismertté vált szervezetet. A csoport eredetileg szentföldi zarándoklattal kapcsolatos terve meghiúsult, ezért a szervezet tagjai 1537-ben a pápának ajánlották fel szolgálataikat. Erőfeszítéseik eredményre vezettek, és a társaság 1540. szeptember 27-én III. Pál pápa engedélyével szerzetesrenddé alakult.
A jezsuiták magas színvonalú oktatást biztosító kollégiumaik, valamint fáradhatatlan missziós tevékenységük révén elévülhetetlen érdemeket szereztek az ellenreformáció sikereiben és a katolicizmus Európán kívüli elterjesztésében. 1556-ra három földrészen már 74 jezsuita kollégium működött.
A túlzott hatalomra szert tevő rendet azonban 1773-ban – néhány ország kivételével – feloszlatták, de 1814-től VII. Pius pápa jóvoltából újból elkezdhettek működni. Több országban azonban ezután is nemkívánatos személynek számítottak a rend szerzetesei: Norvégia 1814-ben, Svájc 1847-ben tiltotta ki a jezsuitákat. A skandináv országban 1956-tól, az alpesi köztársaságban pedig csak 1973-tól működhet újra a rend. Érdekesség, hogy a jelenlegi katolikus egyházfő, I. Ferenc az első pápa, aki a jezsuiták kötelékéből került Szent Péter útódainak trónjára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap