Rejtélyes középkori delfinsírt találtak egy apró, elvonulni vágyó szerzetesek által lakott szigeten

A La Manche-csatorna egyik apró szigetén, Guernsey-n számos, a középkori időkre visszavezethető kerámia és egyéb tárgyat találtak a helyi lakosok. Ezeket leszámítva a hely történelméről megdöbbentően keveset lehet tudni. Mindössze annyi bizonyos, hogy a csatorna másik kicsiny szigeteivel egyetemben Guernsey is az elvonulni vágyó középkori szerzetesek lakóhelye lehetett. Phil de Jersey helyi régész augusztusban kezdett ásatásba a szigeten, hogy régészeti leletekkel is alátámassza a szóbeszédet.

Néhány közeli szerzetessír mellett, a nyugati parton azonban rábukkant egy merőben különös sírhelyre, ahol nem emberi csontokat talált. Hanem egy delfin, egészen pontosan egy disznódelfin (Phocoena phocoena) maradványait, először a fej került elő, majd a tengeri emlős többi testrésze is. A sírhant különös gonddal volt elkészítve, ráadásul a keresztény hagyománynak megfelelően kelet-nyugati tájolású volt. „Ez az egyik legfurcsább és legbizarrabb dolog, amellyel az elmúlt 35 éves régészeti tevékenységem során találkoztam” – mondta de Jersey.

Vajon miért temettek el egy delfint ilyen nagy gondoskodás közepette? A tengeri emlőst a középkorban előszeretettel fogyasztották húsa miatt, így akár az is elképzelhető, hogy e példányt is egyszerűen megették, a csontjait pedig „kidobták”. Ám ez az elmélet egyáltalán nem áll meg a lábán, ugyanis a tenger mindössze tíz méterre található a sírtól, egyszerűbb lett volna oda kidobni, miért vesződtek volna a sírásással? – tette fel a kérdést a kutató. Ráadásul egy megevett tengeri lény csontvázát sem ily nagy gonddal helyezték volna örök nyugalomra.

Egy másik teória szerint a delfint a húsa miatt temették el a sós gödörbe, hogy majd később elfogyaszthassák, ám elfelejtkezhettek róla, és sohasem ásták ki többé a szerzetesek. A delfin egész csontvázának elhantolása egészen egyedülálló eset, korábban még csak olyan esettel találkoztak a kutatók, hogy egy delfin állkapcsot 9. századi ékszerek mellé temettek el. A most felfedezett emlős mellett azonban nem volt sírmelléklet.

Érdekes elmélet az is, amely szerint az állat valamilyen vallási jelentőséggel bírt a szigetlakók számára. „Korábban ilyet sehol sem láttam. Mindezt el tudnám képzelni például a vaskorban, de a középkorban kevéssé” – magyarázta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?