A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is

Bolhák és rágcsálók

Egy 2015-ös tanulmányban norvég és svéd kutatók azzal az elmélettel álltak elő, miszerint a közép-ázsiai sztyeppék klímájában történt ingadozások nagymértékű csökkenést okoztak a térség rágcsálóinak – főként a különféle versenyegérfajok, illetve mormoták – populációjában.

Ez arra kényszeríthette a Yersinia pestis baktériumot hordozó bolhákat, hogy új élőhelyet keressenek, például a szállításra alkalmazott tevéket, vagy azok gazdáit.

A több évi ilyetén bolha-áthelyeződés után egy további évtizedbe telt, mire a selyemúton közlekedő karavánok Európa keleti széléig hozták a pestist.

Welford szerint a Krím-félszigeti Kaffa kikötővárosa (ma Feodoszija, Ukrajna) „tűnik a középkori fekete halál Ázsiából Európába való átugrási pontjának 1346-47-ben”.

A források alapján „genovaiak vagy velenceiek hajón hagyták el Kaffát, és útban Szicília, Velence és Genova felé megfertőzték Konstantinápolyt és Athént is.” – mondta a professzor. Hozzátette: „Gyanúm szerint azonban a fekete halál szárazföldi úton is eljutott Konstantinápolyba.”

A genovai Gabriele de’ Mussi 14. századi leírása szerint a pestist az ostromló mongolok juttatták Kaffába, fertőzött holttestek ostromgépekkel történő hajításával.

Hogy ez valóban pontosan így történt-e, nehezen bizonyítható, az azonban biztos, hogy keleten ugyanakkora kataklizmát okozott a járvány, mint nyugaton.

„Számos mongol uralkodót és az elit más tagjait ölte le, és a hadsereg mellett a helyi gazdaságokat is legyengítette” – mondta el Christopher J. Beckwith, az Indianai Egyetem professzora, Eurázsia-kutató, a 2011-es A selyemút birodalmai című könyv szerzője.

A becslések szerint a fekete halál Ázsiában és Észak-Afrikában 25 millió emberrel végzett 1347 és 1350 között, az európai pusztításon felül.

Német kutatók egy 2019-es tanulmányban genetikai kapcsolatot mutattak ki a fekete halál és egy 1346-os pestisjárvány között, amely a mai Oroszországban, a tatárföldi Laisevóban ütötte fel fejét. Elképzelhető tehát, hogy egyéb útvonalakon is megközelítette Európát a 14. századi pestis.

1. A sztyeppék kereskedelme
2. Bolhák és rágcsálók
3. Ideális közeg

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
• A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
• Rejtélyek övezik a világbajnok orosz sakkozó halálát 
• Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
• A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula
• Közel száz év után kerültek haza a 48-as lobogók 
• Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”
• A Föld legmélyebb kútja - a mélyfúrás története
• Elfeledett sorsok: spanyol matrózok a szovjet gulágon (folytatás)