A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Az összefoglaló néven selyemútként ismert, szárazföldi és vízi útvonalakból álló hálózat volt az, ami összekötötte a Távol-Keletet Európával körülbelül Kr. e. 130 és Kr. u. 1453 között. Ezen keresztül jutott el nem csupán a nevét adó textil, de finoman megmunkált bőrtermékek, egzotikus fűszerek, a papírkészítés és a nyomtatás technikája Európába, és zajlott nyelvek, vallások és eszmék terjedése is. Volt azonban egy sötét oldala is: az egyik első nagy világjárvány, a 14. századi fekete halál is a selyemúton haladva érte el Európa keleti szélét, ahonnan tovaterjedve mintegy 50 millió emberrel végzett a kontinensen 1346 és 1352 között.
Korábban
A sztyeppék kereskedelme
„A selyemút tette lehetővé talán először a történelemben a Közép-Ázsiában honos betegségek tartós átjutását Európába” – mondta el Mark Welford, az Észak-Iowai Egyetem földrajzprofesszora és A pestisjárványok földrajzai című 2018-as monográfia szerzője.
Welford szerint a selyemút éppen amiatt tudta ilyen mértékben közvetíteni távoli tájakra a veszélyes mikróbákat, mert nevével ellentétben nem egyetlen útvonalból állt.
Szárazföldi szakasza valójában szétváló és újra egyesülő utak rendszere volt a közép-ázsiai sztyeppéken, amely leginkább az emberi test vagy a növényi levelek erezetére hasonlított.
A különböző ágak mentén városok, falvak és karavánszerájok sokasága sorakozott, amelyek között maga a kereskedelem zajlott.
Meglehetősen ritka volt, hogy valamilyen árucikk egyazon kézben tegye meg a teljes utat a Távol-Keletről Európába – sokkal gyakoribb eset volt, hogy számos adásvételen esett át az út során.
Mindazonáltal a különféle fertőzések így is végig terjedtek az út mentén, miután egyszer bekerültek a „vérkeringésbe”.
A selyemút azonban amiatt is különösen veszélyesnek bizonyult, hogy rendkívül halálos betegségek őshazáján keresztül vezetett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
