2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A kecskeméti téglagyár, amely első állomás volt a málenkij robot felé

2016. február 19. 15:32 Hajagos Csaba

A sok anekdota után biztosan állíthatjuk, hogy Kecskeméten a régi városi Téglagyár területén is több száz civil foglyot gyűjtöttek össze a szovjetek 1944 decemberétől. A források feltárása alapján beazonosításra került a leginkább gyűjtőhelyként alkalmazott városi épület, amely a mai Rendőrfalu peremterületén korábban elhelyezkedett téglagyár területe és épületei voltak, ahol korábban a zsidó gyűjtőtábor is működött. Az építmény megőrizte „gyűjtő” funkcióját, a szovjet csapatok által letartóztatott egyéneket legelőször itt vehették nyilvántartásba.

A későbbiekben internálótáborként működő létesítményben uralkodó állapotokat, illetve az elhurcolt civil lakosság számát illetően rövidesen konkrét adatokkal fog rendelkezni a város. A Kecskemétről, a Vörös Hadsereg által elhurcolt személyek számának megállapítására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án megjelent 26. sz. rendelete nyújt igazán jó lehetőséget, hiszen a rendelet előírta az elöljáróságok számára a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Az eredményesebb eljárás érdekében a Nemzeti Bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozók részére ún. nemzethűségi igazolásokat adtak ki.

Az 1945. évben kitöltött adatlapok tanúsága szerint – egészen pontosan – 2790 fő kecskeméti illetőségű, eltűnt személyt vettek nyilvántartásba a kecskeméti városi orosz parancsnokságon. A rendelet megszületésének idejében Kecskemét lakossága újra megközelítette a 62 542 főt (1944 decemberében 29 073 fő volt), amelynek 4,4 %-a ekkor beazonosíthatatlan helyen tartózkodott.

A nyilvántartó lapok vizsgálata lehetőséget adott annak meghatározására, hogy a 2790 főből mekkora számot tett ki a civil foglyok aránya. A kutatás jelenlegi állása szerint megközelítőleg 400 fő kecskeméti illetőségű egyént zártak leplombázott vagonokba és vittek el a Szovjetunióba „malenkaja rabota” (мальенький робот). Az országos statisztikák alapján az elhurcoltak közel 40-45%-a nem tért haza, így a számítások alapján megközelítőleg 150 fő civil kecskeméti személy veszthette életét a Szovjetunió területén.

A gyűjtőtábor felszámolásáról (1946. március) és a helyszín (téglagyár) helyreállítására vonatkozó irat (MNL BKML) igazolja az épületegyüttes fenti célokra történő használatát. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Egy mostani ásatásból (Wilhelm Gábor régész keze által) előkerült egy tégla, amely 1944 előtt készült. A „K.V.” felirat a Kecskemét Várost jelzi.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár