A kecskeméti téglagyár, amely első állomás volt a málenkij robot felé
2016. február 19. 15:32 Hajagos Csaba
A sok anekdota után biztosan állíthatjuk, hogy Kecskeméten a régi városi Téglagyár területén is több száz civil foglyot gyűjtöttek össze a szovjetek 1944 decemberétől. A források feltárása alapján beazonosításra került a leginkább gyűjtőhelyként alkalmazott városi épület, amely a mai Rendőrfalu peremterületén korábban elhelyezkedett téglagyár területe és épületei voltak, ahol korábban a zsidó gyűjtőtábor is működött. Az építmény megőrizte „gyűjtő” funkcióját, a szovjet csapatok által letartóztatott egyéneket legelőször itt vehették nyilvántartásba.
A későbbiekben internálótáborként működő létesítményben uralkodó állapotokat, illetve az elhurcolt civil lakosság számát illetően rövidesen konkrét adatokkal fog rendelkezni a város. A Kecskemétről, a Vörös Hadsereg által elhurcolt személyek számának megállapítására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án megjelent 26. sz. rendelete nyújt igazán jó lehetőséget, hiszen a rendelet előírta az elöljáróságok számára a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Az eredményesebb eljárás érdekében a Nemzeti Bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozók részére ún. nemzethűségi igazolásokat adtak ki.
Az 1945. évben kitöltött adatlapok tanúsága szerint – egészen pontosan – 2790 fő kecskeméti illetőségű, eltűnt személyt vettek nyilvántartásba a kecskeméti városi orosz parancsnokságon. A rendelet megszületésének idejében Kecskemét lakossága újra megközelítette a 62 542 főt (1944 decemberében 29 073 fő volt), amelynek 4,4 %-a ekkor beazonosíthatatlan helyen tartózkodott.
A nyilvántartó lapok vizsgálata lehetőséget adott annak meghatározására, hogy a 2790 főből mekkora számot tett ki a civil foglyok aránya. A kutatás jelenlegi állása szerint megközelítőleg 400 fő kecskeméti illetőségű egyént zártak leplombázott vagonokba és vittek el a Szovjetunióba „malenkaja rabota” (мальенький робот). Az országos statisztikák alapján az elhurcoltak közel 40-45%-a nem tért haza, így a számítások alapján megközelítőleg 150 fő civil kecskeméti személy veszthette életét a Szovjetunió területén.
A gyűjtőtábor felszámolásáról (1946. március) és a helyszín (téglagyár) helyreállítására vonatkozó irat (MNL BKML) igazolja az épületegyüttes fenti célokra történő használatát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap