A kecskeméti téglagyár, amely első állomás volt a málenkij robot felé
2016. február 19. 15:32 Hajagos Csaba
A sok anekdota után biztosan állíthatjuk, hogy Kecskeméten a régi városi Téglagyár területén is több száz civil foglyot gyűjtöttek össze a szovjetek 1944 decemberétől. A források feltárása alapján beazonosításra került a leginkább gyűjtőhelyként alkalmazott városi épület, amely a mai Rendőrfalu peremterületén korábban elhelyezkedett téglagyár területe és épületei voltak, ahol korábban a zsidó gyűjtőtábor is működött. Az építmény megőrizte „gyűjtő” funkcióját, a szovjet csapatok által letartóztatott egyéneket legelőször itt vehették nyilvántartásba.
A későbbiekben internálótáborként működő létesítményben uralkodó állapotokat, illetve az elhurcolt civil lakosság számát illetően rövidesen konkrét adatokkal fog rendelkezni a város. A Kecskemétről, a Vörös Hadsereg által elhurcolt személyek számának megállapítására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án megjelent 26. sz. rendelete nyújt igazán jó lehetőséget, hiszen a rendelet előírta az elöljáróságok számára a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Az eredményesebb eljárás érdekében a Nemzeti Bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozók részére ún. nemzethűségi igazolásokat adtak ki.
Az 1945. évben kitöltött adatlapok tanúsága szerint – egészen pontosan – 2790 fő kecskeméti illetőségű, eltűnt személyt vettek nyilvántartásba a kecskeméti városi orosz parancsnokságon. A rendelet megszületésének idejében Kecskemét lakossága újra megközelítette a 62 542 főt (1944 decemberében 29 073 fő volt), amelynek 4,4 %-a ekkor beazonosíthatatlan helyen tartózkodott.
A nyilvántartó lapok vizsgálata lehetőséget adott annak meghatározására, hogy a 2790 főből mekkora számot tett ki a civil foglyok aránya. A kutatás jelenlegi állása szerint megközelítőleg 400 fő kecskeméti illetőségű egyént zártak leplombázott vagonokba és vittek el a Szovjetunióba „malenkaja rabota” (мальенький робот). Az országos statisztikák alapján az elhurcoltak közel 40-45%-a nem tért haza, így a számítások alapján megközelítőleg 150 fő civil kecskeméti személy veszthette életét a Szovjetunió területén.
A gyűjtőtábor felszámolásáról (1946. március) és a helyszín (téglagyár) helyreállítására vonatkozó irat (MNL BKML) igazolja az épületegyüttes fenti célokra történő használatát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 19:05
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
