2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A hét embere: az asztalosinasból festőfejedelemmé emelkedő Munkácsy Mihály

2022. február 14. 10:40 Múlt-kor

178 éve, 1844. február 20-án látta meg a napvilágot Munkácsy Mihály, a világszerte híres magyar festő, aki utolérhetetlen érdemeket szerzett a magyar nemzeti festészet megteremtésében. Hosszú, küzdelmes útja munkácsi sóhivatalnok fiát az asztalosinas gyalujától a párizsi paloták termeiig emelte.

Munkácsy Mihály
Munkácsy Mihály önarcképe 1875-ből

Szerény kezdetek

Lieb Mihály Leó néven született Munkácson, egy bajor származású tisztviselő fiaként. 1846-ban négy testvérével együtt Miskolcra költöztek, de 1850-ben édesanyja, majd 1852-ben édesapja is elhunyt.

Mihály anyai nagybátyja gondozásába került Békéscsabán, aki a fiú képességeit gyengének ítélve az elemi iskola elvégzése után inasnak adta Lang György asztalosmester mellé. Bár nagybátyja szerződésben rögzítette inaskodásának feltételeit, a mester ezeket nem tartotta be. A műhelyben Mihályt rossz ellátás mellett dolgoztatták, és sokszor bántalmazták is az inasság három esztendeje alatt.

Miután megszerezte segédlevelét, Aradra került, Albrecht Ferdinánd műhelyébe; első rajzai innen származnak. 1860-ban súlyosan megbetegedett, és visszatért nagybátyjához, aki ekkor már Gyulán élt. Lábadozása alatt tovább rajzolt, illetve ekkor találkozott Szamossy Elek portréfestővel, aki elsőként adott neki leckéket. Felgyógyulása után, 1862-ben beállt Szamossy mellé segédnek, akivel Aradon, Buziáson és Beodrán is együtt dolgozott.

Az asztalosból lett festő 1863-ban, Szamossy ajánlólevelével érkezett a fővárosba, Munkácsyra is ekkor magyarosította nevét. 1865-ben a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, de a tandíj befizetésének elmaradása miatt onnan kizárták. 1867-ben 800 forint ösztöndíjat kapott Eötvös József oktatási minisztertől, amelyet Münchenben és Párizsban folytatott tanulmányokra fordított.

Első igazán sikeres képéhez korábbi mesterségének világa szolgált ihletésül: 1868-ban, eddigre kialakult sajátos stílusában készítette el az Ásító inast. 1869-ben készült el a Siralomház, ez a drámai hatást keltő életkép, amely Párizsban, a Salon 1870-es kiállításán aranyérmet nyert. Sikerét jól illusztrálja, hogy a francia közönség „Monsieur Münkakszit” egy ideig „Monsieur dernier jour”-ként (Siralomház úrnak) emlegette.

Az 1871-ben festett Tépéscsinálók csak fokozta Munkácsy elismertségét. A sikeressé vált festő Párizsban telepedett le, és 1896-ig itt tevékenykedett. Nagy segítségére volt Henri Edouard de Marches báró, aki anyagilag és barátilag is támogatta a gyakran kétségek között őrlődő, depresszióra hajlamos Munkácsyt.

De Marches 1873-ban elhunyt, Munkácsy pedig a gyászév leteltével, 1874 augusztusában feleségül vette a báró 29 éves özvegyét, Cécile Papier-t. Munkácsy előtt ezzel megnyílt a felső tízezer társasági élete: az asztalossegédből az arisztokrácia ünnepelt festője lett, palotájában hetente vendégül látta a párizsi művészvilág krémjét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Rőzsehordó nő Munkácsy egyik legszínesebb festményeMunkácsy de Suse márki felvételén, önmaga modelljekéntEcce homo (1896)A Siralomház másolata (az elsőt Munkácsy félkészen eladta)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár