A Fudzsi lefestését tervezték az amerikaiak a II. világháború végén

Amellett, hogy félreismerhetetlen segítséget jelentett az amerikai bombázók legénysége számára, Japán híres hegye, a Fudzsi számos esetben jelent meg mind a szövetségesek, mint a japánok propagandájában. Utóbbiak számára a hegy mély spirituális és történelmi jelentéssel bírt, a szövetségesek által Japánban ledobott röplapokon éppen ezért gyakran szerepelt a hegy képe, nem ritkán baljós B-29-es bombázók ábrázolásai mellett, valamint olyan üzenetekkel, amelyek a katonák és a civilek nosztalgiájára, otthonnal és családdal kapcsolatos érzelmeire, vagyis békevágyára apelláltak - olvasható az Atlas Obscura cikkében. 

Nem meglepő tehát, hogy a Fudzsi az amerikaiak által folytatott pszichológiai hadviselés kulcspontja lett. Amint egy Johnston ezredes által a JICPOA parancsnokának, Joseph Twitty tábornoknak küldött feljegyzésből kiderül, a tervezett műveletben olyan színekkel díszítették volna fel a Fudzsit, amelyek eltérnek a természet által az adott időszakban meghatározott színmintáktól – vagyis jelentős számú katonát és felszerelést vetettek volna be a hegy kifestésére.  

Az ötlet talán abszurdnak tűnik, ám illeszkedett a JICPOA kreativitást ösztönző felfogásába: mindenkit arra biztattak, ossza meg az ötleteit, bármilyen nevetségesek voltak is olykor. A konkrét esetben, vagyis a Fudzsi kifestésének terve kapcsán írt feljegyzésében Johnston ezredes kifejtette, hogy a tervezett akció kivitelezhetetlen és a hatékonyságot negligáló volta mellett feltehetően kontraproduktív lett volna.

Mint az ezredes leírta, az októbertől júniusig hóval fedett, 3776 méter magas hegyet minden havazás után újra kellett volna festeni egy 370 négyzetmérföldes területen. Emellett az akció végeredménye a hidegebb hónapokban a Fudzsit fedő felhőtakaró miatt csak a hegy közvetlen közelében tartózkodókra gyakorolt volna jelentős vizuális hatást. Mint Johnston megjegyezte, a helyi „babonás gazdákat” talán sokkolta volna az újonnan lefestett Fudzsi látványa, a népesség túlnyomó hányada azonban észre sem vette volna a változást. 

Johnston emellett megjegyezte, hogy ha a még a logisztikai akadályokat le is tudták volna gyűrni, a hadművelet szándékolatlanul is jelentős fegyvert adhatott volna a japán propagandisták kezébe, mivel egy nemzeti „szentély” deszakralizálásaként, egy „állatias ellenség embertelen cselekedeteként” állíthatták volna be, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, mit jelent a japánok számára a Fudzsi.

A nagyra törő terv végül nem valósult meg. Twitty tábornoknak javasolták, hogy maradjanak a kipróbált módszereknél, vagyis szórjanak le röplapokat a civil lakosok számára, mivel a Fudzsi ezeken történő szerepeltetésével komolyabb hatást gyakorolhatnak a japánokra, mint a hegy fizikai jellemzőinek megváltoztatásával.

A tervezett akció – egy, a feltehetően a fent vázolt valós eseményekből kiinduló, az interneten a 2000-es évek elején felbukkanó, és meglehetősen tartósnak bizonyuló, az OSS (Office of Strategic Services, a CIA elődje) által a Fudzsi 30 ezer repülő és 12 tonna festék felhasználásával történő kifestésének tervéről szóló városi legendától eltekintve – a második világháború egy furcsa lábjegyzete maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma