A Forgáchok szalánci vára és kastélyai
A kassai járásban található Nagyszalánc (ma: Slanec) fölött magasodó Szalánci-hegység vonulatának egyik természetes átjárója éppen a település vonalába esik. A magaslat festői szépségét egy vár romja koronázza meg. A megmaradt, régmúltat idéző kör alakú torony (Donjon) a középkortól, a XIII. század első fele óta őrzi ezt a vidéket, és a falakat igen nemesi vérből származó urak építtették. A hiteles forrásokon túl több legenda, monda kapcsolódik a vár történetéhez, de színes históriák keringenek a környékbeli kastélyokról is.
Azt, hogy miért éppen ide épült az erődítmény, egy ősi monda meséli el, amely szerint az Aba nemzetségből származó családfő, Csoma az Olsva-parti dús erdőben tanította vadászni fiát, Pétert. Az apró állatokra a fiú már mesterien lőtt, ám egyik alkalommal megláttak egy hatalmas sast, amelynek lelövése igazi kihívás volt: Péter csak a harmadik nyílvesszővel találta el. A madár a földre zuhant, a vadászok egy koszorúval tisztelegtek előtte, s a fiára büszke Csoma pedig egy várat építtetett oda. Ezért magasodik ott a vár, és így került a szalánci Abák címerébe is az ezüstpajzsra állított, csőrében koszorút tartó sas.
Reménytelen „szerelmi fészek”
A vár az évszázadok során többször cserélt gazdát. Urai között voltak hosszú ideig a frank eredetű, itáliai Drugethek is, akik a szájhagyomány szerint 1330-ban azért kapták meg a várat és a hozzá tartozó birtokot, mert ősük, Miklós a Károly Róbert királyt és a trónörököst, Lajost Visegrádon megtámadó Zá(c)h Felicián kardja elé ugrott, hogy saját testével védje őket. A király ezért a hőstettéért jutalmazta meg többek között a szalánci várral.
A birtok később a Losonczy família kezébe került. A család gyönyörű asszonya, Losonczy Anna már kétszer megözvegyült. Kérői között volt Balassi Bálint, akit még korábbról, Egerből ismert, és később az özvegyasszonyt szalánci várában többször meglátogatta.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
