2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit

2020. február 25. 18:06 Múlt-kor

A bálnavadászat lassú alkonya

Eme alternatív felhasználások meg is hosszabbították a világtengerek bálnáira leselkedő veszélyt: a 19. század végére a petróleummal, majd végül az elektromos árammal működő világítás tört az élre, az egyéb iparágak azonban továbbra is életben tartották a bálnavadászatot.

Szintén értékes árunak számított az ámbráscet magyar nevét adó ámbra, amely az állat emésztőrendszerében képződik, és az illatszeriparban, különösen a parfümgyártásban játszik fontos szerepet.

Az ámbrát az élő állatok is rendszeresen kibocsátják, így megölésük nélkül is gyűjthető, ennek ellenére sok országban teljesen tiltott a forgalmazása, így mára már nagyrészt szintetikus változatával dolgoznak az illatszergyártók.

Fénykorában a bálnavadászat az Egyesült Államok ötödik legnagyobb iparága volt. 1853-ban, legnyereségesebb évében a hajósok 8000 bálnával végeztek, amelyekből 103 000 hordónyi ámbráscetolajat, 260 000 hordónyi egyéb bálnaolajat, és 2,6 millió kilogramm szilát nyertek ki, mintegy 11 millió dollár értekben. Ez ma csaknem 370 millió dollárnak felelne meg.

Az 1850-es évektől az olajlelőhelyek feltárásával egyre gazdaságosabbá vált a petróleummal való világítás, majd a műanyagipar kiváltott egyre több egyéb terméket, amelyet addig a bálnákból nyertek ki.

Az addig vezető szerepet játszó Egyesült Államok fokozatosan egyre kisebb részt vállalt a bálnavadászatból, egyes országok (mint például Japán és Norvégia) azonban tovább folytatták, elsősorban élelmiszeripari célból.

A 20. századra szinte teljesen gépesítetté vált a folyamat, a robbanótöltettel ellátott és lőporral indított szigonyokkal rendkívül nagy hatásfokkal pusztították az állatokat. A második világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy a vadászat folytatása számos bálnafaj kihalásához fog vezetni.

1946-ban megalakult a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), amely a továbbiakban fokozatosan korlátozta, majd 1982-ben teljes moratóriumot hirdetett a bálnavadászatra.

Korlátozott számban egyes kisebb népcsoportok számára engedélyezett meghatározott bálnafajok elejtése, azonban az IWC 2018-ban deklarált céljává tette, hogy az állatok populációi visszatérjenek az ipari bálnavadászat előtti kor szintjére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Holland bálnavadászok Jan Mayen szigeténél a 18. században (kép forrása: Wikimedia Commons)A bálnazsír leválasztása a tetemről egy 1889-es könyvillusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Bálnafeldolgozó munkások a 20. század elején a kanadai Queen Charlotte-szigeteken (kép forrása: Flickr)„Bombaszigonyos” bálnavadászat egy 1916-ból való brit illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Rozsdásodó egykori bálnavadászhajók a South Georgia-szigeten, Dél-Amerika és az Antarktisz között (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár