A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
2020. február 25. 18:06 Múlt-kor
Korábban
A bálnavadászat lassú alkonya
Eme alternatív felhasználások meg is hosszabbították a világtengerek bálnáira leselkedő veszélyt: a 19. század végére a petróleummal, majd végül az elektromos árammal működő világítás tört az élre, az egyéb iparágak azonban továbbra is életben tartották a bálnavadászatot.
Szintén értékes árunak számított az ámbráscet magyar nevét adó ámbra, amely az állat emésztőrendszerében képződik, és az illatszeriparban, különösen a parfümgyártásban játszik fontos szerepet.
„Bombaszigonyos” bálnavadászat egy 1916-ból való brit illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az ámbrát az élő állatok is rendszeresen kibocsátják, így megölésük nélkül is gyűjthető, ennek ellenére sok országban teljesen tiltott a forgalmazása, így mára már nagyrészt szintetikus változatával dolgoznak az illatszergyártók.
Fénykorában a bálnavadászat az Egyesült Államok ötödik legnagyobb iparága volt. 1853-ban, legnyereségesebb évében a hajósok 8000 bálnával végeztek, amelyekből 103 000 hordónyi ámbráscetolajat, 260 000 hordónyi egyéb bálnaolajat, és 2,6 millió kilogramm szilát nyertek ki, mintegy 11 millió dollár értekben. Ez ma csaknem 370 millió dollárnak felelne meg.
Az 1850-es évektől az olajlelőhelyek feltárásával egyre gazdaságosabbá vált a petróleummal való világítás, majd a műanyagipar kiváltott egyre több egyéb terméket, amelyet addig a bálnákból nyertek ki.
Az addig vezető szerepet játszó Egyesült Államok fokozatosan egyre kisebb részt vállalt a bálnavadászatból, egyes országok (mint például Japán és Norvégia) azonban tovább folytatták, elsősorban élelmiszeripari célból.
Rozsdásodó egykori bálnavadászhajók a South Georgia-szigeten, Dél-Amerika és az Antarktisz között (kép forrása: Wikimedia Commons)
A 20. századra szinte teljesen gépesítetté vált a folyamat, a robbanótöltettel ellátott és lőporral indított szigonyokkal rendkívül nagy hatásfokkal pusztították az állatokat. A második világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy a vadászat folytatása számos bálnafaj kihalásához fog vezetni.
1946-ban megalakult a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), amely a továbbiakban fokozatosan korlátozta, majd 1982-ben teljes moratóriumot hirdetett a bálnavadászatra.
Korlátozott számban egyes kisebb népcsoportok számára engedélyezett meghatározott bálnafajok elejtése, azonban az IWC 2018-ban deklarált céljává tette, hogy az állatok populációi visszatérjenek az ipari bálnavadászat előtti kor szintjére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- A magyar rabszolgától a macskaköves útig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 11:43
- A meglőtt Garfield elnök hátában fémdetektorral sem találták a golyót 10:54
- Egy szerelem 10 hónapja: Domján Edit és Szécsi Pál, a modern kori Rómeó és Júlia 08:28
- Az ördög jele vagy varázslatos gyógyír? Így gondolkodtak a pókokról a középkorban tegnap
- Akinek a hamutartója után is kutatómunkát kezdtek: minden ikonikussá vált, amihez Jimi Hendrix hozzáért tegnap
- Feltárulnak a Zsolnay család titkai a hétvégén Pécsett tegnap
- Útnak indult a puritán telepesek hajójának önvezető változata tegnap
- Élete utolsó fél évszázadát teljes remeteségben töltötte Greta Garbo tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
szeptember 19.Mai évfordulók
