A 9. századi Angliát egy mozgáskorlátozott viking formálta át

Sikeres hódítás

A sereg először Kelet-Angliában szállt partra 865-ben, ahol nem ütköztek jelentős ellenállásba, majd északra fordulva York városa felé vették az irányt 866-ban. A várost elfoglalása után a hódítók megtették fővárosukak. Ælla és elődje, Osbehrt együtt igyekeztek megállítani a vikingeket, azonban a 867 márciusában York mellett vívott ütközetben mindketten elestek. Ivar egy báburalkodót helyezett a trónra, I. Ecgbehrtet, aki elfogadta a skandinávok fennhatóságát.

A sagák jóval költőibben számolnak be York megszerzéséről: szerintük Ivar békét akart kötni Ællával, és a northumbriai király eszén túljárva kaparintotta meg a várost. A történetek szerint Ivar annyi földet kért jóvátételül apja haláláért, amennyit egy ökörbőrrel ki tud jelölni. Ælla úgy gondolta, Ivar egy ilyen apró foltnyi földdel nem jelenthet fenyegetést, így beleegyezett. A viking vezér azonban vékony csíkokra vágta a bőrt, amelyekkel körbe tudott jelölni annyi területet, amelyen létrejöhetett York városa. Mivel azonban York már a római korban fontos központ volt, ez a történet minden bizonnyal teljességgel valótlan.

Az északi királyság meghódítását követően a nagy pogány sereg dél felé fordult, és lerohanta Merciát, majd egy időhúzásképpen megkötött béke megszegésével Kelet-Angliát is. Edmund kelet-angliai királyt csatában legyőzték, majd kivégezték, mert nem volt hajlandó hátat fordítani a kereszténységnek. Ezután, miközben testvérei sikertelenül próbálkoztak Wessex meghódításával, Ivar visszatért Írországba, és Fehér Olaf oldalán részt vett egy portyán Dumbarton, a korabeli Strathclyde-i Királyság nevű briton (kelta) állam fővárosa ellen a mai Skócia nyugati részén.

Innen sok zsákmánnyal és nagy számú rabszolgával tértek vissza, és valamikor 870 után (egyes források szerint 873-ban) Ivar meghalt. A 11. századi, úgynevezett töredékes ír évkönyv a következőképpen rögzíti a tényt: „A norvég király (…) meghalt egy hirtelen, borzalmas betegségben. Így volt Istennek tetsző.” Egyes történészek szerint veleszületett betegsége miatt romlott meg egészsége, amíg azonban régészek egyszer rá nem bukkannak Ivar maradványaira valahol Írországban, biztos válasz nem lesz erre a kérdésre – túl kevés a bizonyítható tény, és túl sok mítosz lengi körül alakját.

Annyi mindazonáltal bizonyos, hogy Ivar egy évtizeden belül óriási hatással volt Nagy-Britannia viszonyaira – ez több mint ezer évvel később is érzékelhető egyes földrajzi nevekben, az angol nyelvre gyakorolt skandináv hatásban, a térség hagyományaiban és folklórjában, napjainkban pedig a televízió képernyőjén is.

1. Testvérek bosszúja?
2. Sikeres hódítás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye